nem azonosítható, ez a tény gyanúra ad okot; 2) az iraton látható pecsét nyomója a pecséten szereplő címeralak és felirat alapján az iraton szereplő dátum után, 1946 októberében készülhetett legkorábban; 3) az iratban állított "tény" alapeleme, miszerint az "előállított Barta István" az irat keltezésének idején Budapesten tartózkodott, hiteles levéltári dokumentummal cáfolható. A rendelkezésre álló információink alapján a vizsgált irat hitelessége több mint kérdéses, feltehetően egy eredeti pecséttel ellátott, de hamisított tartalmú iratról van szó. [1] Itt köszönjük meg Korinek Tamásnak és Nagy Sándornak az iratok feltárásban nyújtott segítségét. [3] A József Attilának tulajdonított kézirat vitája kapcsán ld. Kőrizs Imre: Kész a leltár? In: Magyar Narancs 33. (2021) 8. 2021. február 25. 25–27. p. Ld. még újabban: Lengyel András: Senki nem bizonyította. In: Magyar Narancs 33. (2021) 10. március 11. 34–35. Ugyanitt (35. ) található szerkesztőségi közlésben a vita addigi főbb állomásai. még: Horváth Iván: Mégsem hamis a József Attila-kézirat?
16. §-ában előírtak alapján Budapest székesfőváros közigazgatási állapotáról és a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának működéséről szóló 1946. évi október havára vonatkozó jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő: A belügyminiszter úr 1946. évi október hó 3-án kelt 517. 269/1946—IV. 1-a B. számú rendeletével a budapesti főkapitányság hatósági területén működő kerületi kapitányságok közül az I. és XII. kerületi kapitányságokat I/XII. kerületi kapitányság, a IV. kerületi kapitányságokat IV/V. kerületi kapitányság, a VI. és VII. kerületi kapitányságokat VI/VII. kerületi kapitányság, továbbá az újpesti és rákospalotai kerületi kapitányságokat újpesti kerületi kapitányság, végül a Kispest és pestszentlőrinci kerületi kapitányságokat kispesti kerületi kapitányság elnevezéssel összevonni rendelte, egyben a budapesti főkapitányság hatósága alá tartozó 18 kerületi kapitányság elnevezését és hatásköri területét is megállapította. " Ennek következtében a pecséten szereplő, az összevont IV–V.
Budapesti Levéltári Mozaikok 2021/11. (38. szám) Kenyeres István – Sarusi Kiss Béla: Hiteles-e a nemrég felbukkant József Attila-kézirattal kapcsolatos rendőrségi irat? [1] 2021 februárjában József Attilának tulajdonított, eddig ismeretlen írás bukkant fel egy antikvárium aukcióján. [2] A kézirat heves vitákat váltott ki a József Attila-szakértők körében, főként a hitelesség mellett érvelő Bíró-Balogh Tamás és Lengyel András, illetve a kéziratot hamisnak nyilvánító Tverdota György, Veres András és Sárközi Éva között. [3] Az árverésre bocsátott, majd a viták hatására az árverés alól visszavont tételhez kapcsolódott még Ballagi Mór: Uj teljes magyar és német szótára ötödik kiadásának magyar-német része Arany János ajándékozási bejegyzésével, valamint egy rendőrségi gépirat. Az Arany János dedikációról Kőrizs Imre mutatta ki, hogy az hamis. [4] Mi az alábbiakban az aukciós tételhez tartozó, a József Attila-kéziratot és az Arany-dedikációt összekötni célzó rendőrségi gépirattal foglalkozunk, elsősorban annak hitelességét kívánjuk górcső alá venni, mivel a vita során több szerző is foglalkozott a József Attila-kézirat hitelességét alátámasztani szándékozó irattal, illetve az azon látható rendőrségi pecséttel.
Ezt követően gyakorlattá vált, hogy a magyar kiscímeren szereplő koronát elhagyták a hivatalos pecsétekről. A szakirodalom szerint a Köztársasági Elnök Hivatala 1946 áprilisától használta először a korona nélküli államcímert és ez lett mintaadó, 1946 májusától vették át ezt a címertípust a minisztériumok, de a helyzet szabályozatlanságára utal, hogy még 1948 januárjából is ismert koronás kiscímerrel pecsételt belügyminisztériumi irat. [16] A korona nélküli kiscímer használatára a legkorábbi hivatalos adatunk 1945 őszéről ismert. Ekkor bocsátották ki azt a rendeletet, amely hivatalos formában először használta a korona nélküli kiscímert hivatalos okmányon, mégpedig illetékbélyegeken. A pénzügyminiszter 1945. október 10-én kiadott 190. 465. XI. a. P. M. számú rendelete kifejezetten korona nélküli címerrel ellátott illetékbélyegek forgalomba helyezéséről rendelkezett: "Az 50 filléres, 1, 2 és 5 pengős értékrajz középső részén – fehér széllel határolva – sötét színben, az értékszám, alatta "fillér", illetve,, pengő" szócska, ezek alatt pedig a koronanélküli hegyesedő pajzsba foglalt magyar címer helyezkedik el.
2022. augusztus 18. 09:45 Gyerekek maradványait találták meg árverésen vásárolt bőröndökben Két általános iskolás korú kisgyermek maradványait azonosították azokban a bőröndökben, amelyeket egy aucklandi raktárárverésen megszerzett tárgyak között talált múlt héten a licitálást megnyerő család – közölte kedden az új-zélandi rendőrség. Három lerobbant üdülőjét árverezteti el a Rába Győr | Kedvező adottságú, ám 15 éve nem használt üdülőingatlanokat árverez el a nemzeti vagyonkezelő a Rába megbízásából. Az egyik a Siófok-Sóstó horgásztó, a másik a fehérvárcsurgói víztározó mellett helyezkedik el, míg a harmadik Balatonszemesen. A rajtuk álló épületeket 15 éve nem használták. Kalapács alatt az ETO stadion, az ETO Park és a hotel Győr | Szilvesztertől árverezik a felszámolás alatt lévő Győri ETO FC Kft. és az ETO Park Kft. ingatlanait. A sporttelep és az edzőközpont az egyik csomag alig 2 milliárdért, míg többek közt a stadion, a hotel és az ETO Park együtt a másik csomag része 8, 2 milliárdért.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság nyilvános árverés keretében, valamint ezt követően csökkentett kikiáltási áron, darabonként értékesítésre kínálja használt szolgálati gépjárműveit. Ezen az árverésen az a 9 db Opel Astra H gépjármű kerül kalapács alá, amelyek a korábbi árverésen nem találtak gazdára. Az árverésre 2019. október 9-én, szerdán kerül sor, a Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Miskolc, Zsolcai kapu 32. szám alatti épületében, 13 óra 30 perckor. Amennyiben az egyes árverési tételek vonatkozásában az árverés licit hiányában eredménytelen, lehetőség van ugyanezen a napon 14 óra 15 perctől megismételt árverésen csökkentett áron licitálni a járműre. Ennek feltétele, hogy az első árverésen a kikiáltási ár alatt legalább három vételi ajánlatot tegyenek az adott autóra. Ebben az esetben a kikiáltási ár a legmagasabb vételi ajánlat lesz, amelyről a licitálás folytatódik. A korábbi árverésekhez hasonlóan természetesen most is van lehetőség az árverés előtt személyesen megtekinteni a gépkocsikat, az árverés napján, 2019. október 9-én 8 óra és 11 óra között a főkapitányság Miskolc, Szentpéteri kapu 107. szám (volt Stromfeld Laktanya) alatti objektumában.
2019. 11. 21. árverés, edző, MTK Ákos László, a REAC Sportiskola edzője másfél éve küzd a rákkal. A jelenleg állapotán már csak nagyon költséges kezeléssel tudnak segíteni. Ebben a stádiumban és ebben a helyzetben minden segítség fontos, akár életmentő lehet a számára. Cseke Benjamin, az MTK labdarúgója az általa és csapattársai által aláírt kék-fehér mezt bocsájtotta árverésre, hogy az ebből befolyt összegből támogathassa edző barátját. Forrás: Cseke Benjámin A REAC Sportiskola hivatalos Facebook-oldalán ad útmutatást arról, hogyan lehet a fiatal edzőnek segíteni (aki szeretne, erre a számlaszámra tud utalni: Ákos Andrea, Erste Bank, 11600006-00000000-69700363). "Ezzel a licittel szeretnék még többet adni Lacinak! Oly sok harcot nyert már meg életében! Segítsünk neki, hogy ebben a küzdelemben is diadalmaskodni tudjon! " – írta Cseke Benjamin az ismert közösségi portálon közzétett üzenetében. Az árverés november 24-ig tart, licitálni pedig a kommentben lehet!
Az első jelzálogi ranghelyen a Magyar Fejlesztési Bank áll 9, 7 milliárdos követeléssel. Mélyen zsebébe kell nyúlnia, aki a licitre jelentkezne, hisz az árverési előleg 92 millió forint.