Periódusos Rendszer Főcsoportok - Csupa Kémia: A Periódusos Rendszer
hígítás vagy melegítés által, a rendszer olyan folyamattal reagál, amelynek hatása a zavaró hatással ellentétes – Le- Chatelier elv pl. ha vizet öntünk a rendszerhez, az a kristályok fokozott old-val reagál) - az oldott anyag mennyisége nem elegendő a telítéshez a magasabb hőm-en, az anyag feloldódik, anélkül h újabb egyensúly alakulna ki elektrolitok: olyan oldat vagy olvadék, amelyben szabadon mozgó ionok találhatók, ezáltal vezetik az elektromos áramot, a folyamat során az ionrács szabadon mozgó ionokra bomlik, azaz disszociál - elektrolitos dissz-ó: ionvegyületek vízben való oldódása, és hidratált ionokra való bontása víz + Pl. NaCl (sz) Na (aq) + Cl (aq) - oldódás közben kémiai reakció is végbemehet pl. protolitikus reakció, amikor savak és bázisok vizes oldatai képződnek + HCl(g) + H2O(f) Cl (aq) + H3O (aq) - kovalens molekulák vízben oldódása nem minden esetben okoz elektrolitos dissz-ót: - sósav és víz – van (hidrátburok) - cukor + víz oldata > hidrogénkötések -> nem elektrolit szén-tetrakloridban oldott jód esetén – nincsen ilyenkor szolvátburok képződik (nem hidrátburok, mert nem víz az oldószer, hanem vmilyen apoláros anyag), a szolvatáció (és a hidratáció is) a körny.
- Főcsoportok - Periódusos rendszer
- Összefoglalás_Atomszerkezet és periódusos rendszer - NLG kémia
- Főcsoport – Wikipédia
- A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata - Érettségi.com
Főcsoportok - Periódusos rendszer
Egy-egy vízszintes sort periódusnak nevezzük, összesen 7 periódus van, 1 – 7-ig sorszámozva (a periódusos rendszer vízszintes sorában); az egymás alá kerülő elemek oszlopokat alkotnak. Az első oszlopba tartozó elemek külső elektronhéja azonos, ezeket az oszlopokat római számmal I – VIII-ig számozzuk. Minden oszlopba két csoport tartozik, az A és a B csoport. az oszlopokat az alhéjak kiépülése mezőkre osztja, így az alhéjaknak megfelelő mezők léteznek, s mező elemei: He IA IIA oszlopokban (s alhéj épül ki), d mező elemei: összes d oszlop (d alhéj épül ki), f mező: lantanidák (14 elem, 4 f alhéj épül ki), aktinidák (14 elem, 5 f alhéj épül ki); bór-polónium vonal két nagy csoportra osztja az elemeket: a vonaltól jobbra nemfémes elemek, a vonaltól balra fémes elemek találhatóak; a rendszerben a 6. periódustól kezdve kisebb-nagyobb szabálytalanságok vannak, de ezeket majd a fémes elemeknél fogjuk bővebben kifejteni.
kalcium-karbonát; egyirányúnak tekintjük továbbá a többi csapadékképződéssel, gázfejlődéssel járó, nyitott térben végrehajtott reakciót, továbbá az erős savak és erős bázisok közt lejátszódó közömbösítési reakciót is – ezek során gyakran a kiindulási anyagnál stabilabb végtermék keletkezik - megfordítható: a folyamatok zárt térben, minden irányban lejátszódnak pl. szén-dioxidból vízzel szénsav és fordítva illetve hidrogén és jód egyesülése valamint hidrogén-jodid bomlása/ ide tartozik a megfordítható bomlás, azaz disszociáció is pl. ammónia szintézise (ha a két ellentétes irányba azonosak a reakciósebességek – kémiai egyensúly ld. lejjebb) - kémiai reakciók csoportosítása: - energiaváltozás szerint: - exoterm azaz hőtermelő folyamat: azok a reakciók, amelyek során a részt vevő anyagok hőt adnak át a környezetnek, tehát rendszerük belső energiája csökken, a körny-é nő, pl. égés - endoterm azaz hőelnyelő f-ok: a rendszer belső energiája nő, a körny-é csökken, ezek a folyamatok melegítés (=energiabefektetés) hatására mennek végbe - fázisok száma szerint: - homogén: minden részt vevő komponens azonos fázisban van - heterogén: a reagáló anyagok több fázisban vannak - reakcióseb.
Összefoglalás_Atomszerkezet és periódusos rendszer - NLG kémia
- Nagy bálint jezsuita
- A periódusos rendszer felépítése - periodusosrendszer
- 6.óra - Kémia 9. osztály
- Rossz versek port leucate
- TEKERCSES ZSINDELYEK - ZSINDELY - csomeszigeteles.hu
- A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata - Érettségi.com
Főcsoport – Wikipédia
Részecskeátmenet szerint megkülönböztetünk elektronátmenettel járó reakciókat (redoxi reakciók) és protonátmenettel járó reakciókat (sav-bázis reakciók). A redoxi reakciók tágabb értelmezése szerint oxidáció minden elektronleadással járó reakció és redukció minden elektronfelvétellel járó reakció. 2Na + Cl 2 2NaCl, mert teljes e - átadással ionok keletkeznek (ionvegyület keletkezik). Részfolyamatai: Na e - Na + (e - leadás vagyis oxidáció) Cl + e - Cl - (e - felvétel vagyis redukció) Az elektroneltolódással (részleges elektronátadással) járó reakciók is redoxi reakciók. : H 2 + Cl 2 2HCl, mert a keletkezett vegyületmolekulákban a kovalens kötést alkotó közös elektronpár eltolódik a klóratom felé a nagyobb e - vonzó képessége miatt. Részleges e - eltolódás során kovalens kötésű vegyületek keletkeznek. A redoxi reakciók során az e - -t (részlegesen vagy teljesen) veszítő anyag redukálószer, az e - -t (részlegesen vagy teljesen) nyerő anyag az oxidálószer. A sav-bázis reakciókban protonátadás történik.
A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata - Érettségi.com
= ρ1 = M1/Vm = M1 ρ2 M2/Vm M2 (moláris tömegek hányadosával kiszámítható) ideális gázok (i. gázok azok a gázok, amelyekben a részecskék saját térfogata és a közöttük lévő kölcsönhatás elhanyagolható, pl. hidrogén, nitrogén, oxigén közönséges körülmények közt) állapotegyenlete (mert a gázok térfogata, nyomása és hőmérséklete között öf. van): p▪V=n▪R▪T ahol: p – gáz nyomása, V – térfogata, T – hőmérséklet K-ben, n – mólok száma, R egyetemes gázállandó, melynek értéke 8, 31 J/mol ▪ K (kémiában ezzel számolható ki pl. a gázok moláris térfogata kül.
izotóp radiokatív nyomjelzésre: - az eljárás kidolgozója Hevesy György (Nobel-díj) < 20. század - nemzetközi előzmények a 19. sz-ban: - Henry Becquerrel, francia: uránszurokérc láthatatlan sugárzása > nyom a fotolemezen (akár a fény) még átlátszatlan anyagon keresztül is Pierre Curie és Marie Cuire (ő kapta meg először a doktori címet, és a Nobel-díjat is, mint nő) továbbvizsgálta: uránérc feldolgozása > sugárzás kibocsájtó elemek felfedezése: rádium, polónium + ők nevezték el a sugárzást radioaktivitásnak Ernest Rutherford, angol (19.
A periódusos rendszer minden oszlopa egy csoport A főcsoport a kémiai elemek periódusos rendszerének első, második csoportja, és a tizenharmadik csoporttól a tizennyolcadikig. A periódusos rendszerben a főcsoport száma mutatja meg a vegyértékelektronok számát. A főcsoportok[szerkesztés] A főcsoportok a következők: I. A Alkálifémek II. A Alkáliföldfémek III. A Földfémek IV. A Széncsoport V. A Nitrogéncsoport VI. A Oxigéncsoport VII. A Halogének VIII. A Nemesgázok A főcsoportok tulajdonságai[szerkesztés] Az azonos főcsoportba tartozó elemek vegyértékelektronjainak száma megegyezik. A vegyértékelektronok számát a főcsoport sorszáma adja meg. Ez alapján az ugyanabban a főcsoportban lévő elemeknek a kémiai tulajdonságai nagyban megegyeznek. Ez azzal magyarázható, hogy a vegyértékelektronok száma meghatározza, hogy az adott elem a kötésekben hány elektronnal tud részt venni. (A kötés milyenségében emellett szerepet játszik az elektronegativitás is). Az elektronszerkezet felépítése (amely szintén hasonló a főcsoportbéli elemek között) pedig meghatározza az elem reakciókészségét.
CO2, NH3 és a legtöbb szerves vegyület molekulák közt másodrendű kötések pl. jégnél H-kötés és dipólus kötés is (molekulán belül elsőrendű) molekuláik apolárosak (diszperziós kötés) – apoláros oldószerekben jól oldódnak (pl. benzol, éter, alkohol) molekulák méretének növekedésével nő a polarizálhatóság, erősödnek a diszperziós kötések -> nő az anyag olvadáspontja kicsi keménység -> törékenyek, puhák elektromos áramot sem szilárd, sem olvadék formájukban nem vezetik (=szigetelők) (a másodrendű kötések köztük könnyen felszakadnak) - >alacsony olvadás és forráspont, könnyen szublimálódnak*, illékonyak pl.