Ez a valóságban persze sosem volt így – a 2008 előtti deregulációs hullám is politikai döntések eredménye volt –, de a rendszer ebből az illúzióból nyerte dinamizmusát és szakértői legitimációját. 2008 után viszont mindennél világosabban kiderült, hogy ez az elválasztás nem állja meg a helyét: politikai döntések sorozata, a bankrendszer kézivezérlésre állítása, és szabályozói beavatkozások tömkelege volt szükséges ahhoz, hogy a világgazdaságot visszarántsák a szakadékból. 2012-re a piacok megnyugodtak, és a piacpárti elit számára ez arra volt jel, hogy a politika is visszatérhet a normális, 2008 előtti kerékvágásba. A tévedés az volt, hogy ugyan a piacok megnyugodtak, de az emberek egyre elégedetlenebbek és dühösebbek lettek. Ez az elégedetlenség vezetett a 2015-2017-es utórengésekhez: a görög válság végjátékához, Trumphoz, Brexithez, vagy a német szélsőjobb felemelkedéséhez. Adam Tooze könyve arra az alaptételre emlékeztet minket, hogy a politika elsődleges feladata nem a piacok megnyugtatása, hanem a társadalmi elégedetlenségének menedzselése.
A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-válság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érintette a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban űk minőségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai. Nouriel Roubini már 2006-ban figyelmeztetett a kialakuló problémákra és Soros György is 2007 folyamán sokszor nyilatkozott a növekvő problémával kapcsolatban, aki szerint a folyamatok hatása a pénzügyi tőkét ültette a vezető ülésbe.
"Nem hiszek a sokkterápiában, helyette mérsékelt, folyamatos reformpolitikát ajánlok" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. szeptember 20. ) Magyarországot a válság október elején érte el, az OTP árfolyamát az állami felvásárlásról szóló piaci pletykák, a forintot spekulánsok lökték a mélybe. A forint 260 forintra gyengült, a kormány tárgyalni kezdett egy nemzetközi mentőhitelről. Október végén az IMF, majd az EU és a Világbank kínált hitelkeretet vagy pénzügyi támogatást. Novemberben kiderült: az ország recesszióba süllyedt, a Mol veszteséges, elindult a leminősítési folyamat. Gyurcsány Ferenc 2009 márciusában lemondott, amit azzal indokolt: nincs meg a támogatottsága a válságkezeléshez. Igényelje most egyszerűbben, induló banki költségek és tulajdoni lap bemutatása nélkül svájci frank alapú jelzálogkölcsönünket bármilyen célra. 0 Ft folyósítási jutalék, 0 Ft értékbecslési díj, 0 Ft kezelési költség. THM: 7, 98% (Hirdetés a Magyar Nemzet 2008. szeptember 22-i számában. ) A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni.