Gyenge zsírt gyenge szénhidráttal. A piacokon öntudatosan kínálják a hentesek az egyszerre száraz és vizes, zsírmentes ipari húst ("nézze, asszonyom, milyen szép: egy szem zsír nincs rajta! ). A sertéscomb fixárasításából az következik, hogy a hazai jó mangalicákat majd még inkább exportálják (ahogy eddig is tették), és a kereskedők kiteszik a pultba a fagyasztott olcsó importhúst, ami által mi rosszabb minőséghez jutunk. Akit érdekel a minőség, az bizonyosan rosszul fog járni. Eckart Witzigmann is mindig újra a fiatal szakácsok lelkére köti: "Meg kell küzdenetek a jó alapanyagokért, mert a politikusoknak az olcsó tömegtermék a fontos, és nem az étkezés kultúrája. "A gasztroforradalomnak fontos célja volt a termelői hálózat fejlődése, ez hogyan áll most? Vannak pozitív fejlemények. Annak ellenére, hogy a földalapú támogatás és a nagybirtokrendszer nem tesz jót a minőségnek, egyre több olyan minőségű termék van, ami nélkül nincs igazi konyha. Van már jó marha, bárány, mangalica, csirke, ponty, pisztráng, fürj, galamb, fűszerpaprika, néhány helyen zöldség, saláta és tojás is.
A legmagasabb szint még nincs elértéktelenedve, de az egy csillagnál érdemes résen lenni. A tányéros helyek listája (ezt régen "telefonkönyvnek" hívtuk), sosem volt reprezentatív. Ez azelőtt sem számított igazán megbízható ajánlásnak. A legutóbbi budapesti online kiadás azonban különösen botrányos volt: rengeteg régen és végleg bezárt étterem került bele. Korábban évente teszteltek minden helyet, aztán 18 havonta, most viszont egyes források szerint már csak háromévente látogatják a helyeket, és ez nagyon hosszú idő. (Régen még arra is figyeltek, hogy ha valahol konyhafőnökváltás volt, akkor zárójelbe tették az eredményt, és fokozottan figyelték a további eredményeket. )Változnak az éttermi műfajok? Mit jelent a fine dining most? Nem szeretem a fine dining kifejezést, sok olyan úgymond fine dining étterem van szerte a világon, ahol csillár, damasztabrosz, kesztyű, szmoking van ugyan, de az étel unalmas és érdektelen. Kifejezőbbnek tartom a francia "grande cuisine", azaz "nagy konyha" elnevezést.
"Kiváló minőség mérsékelt áron. " Tőlünk nyugatra ez a mérsékelt ár 35 euró körül van három fogásért (ez körülbelül tízezer forintot jelent fejenként). Jó alapanyagból itthon sem tudsz sokkal olcsóbban főzni. Ez a magyar éttermek tragédiája: az alapanyag nálunk is ugyanannyi – vagy drágább, mert ide kell hozatni –, a helyiségbérlet is nagyon hasonlít a bécsiekéhez. Az egyetlen dolog, ami olcsóbb, az a munkaerő, de a fokozódó munkaerőhiány miatt itt is robbanásszerűen nőnek a bérek. Ám a legszűkebb keresztmetszet az igényes és fizetőképes közönség. Ettől még persze nem szerencsés, ha az ember éhesen áll fel az asztaltól. – Említette a munkaerőt. Az éttermesek panaszkodnak, hogy nincs szakács, felszolgáló, konyhai kisegítő. Molnár B. Tamás: A fejlettebb és gazdagabb országok elszívják a munkaerőt a szegényebbek elől. Aki hellyel-közzel fel tud vágni egy hagymát, az azonnal elmegy nyugatra többszörös fizetésért. – Mi erre a megoldás? Mi is hozzunk Bangladesből konyhai személyzetet? Molnár B. Tamás: A Fülöp-szigetekiek és bangladesiek is a nyugati világba mennek.
Nem a konyha a lényeg benne – az a pontozásban ugyanakkora súlyt kap, mint a kiszolgálás vagy a beltér. Első ízben jelenik meg a Népszabadság TOP 100 étterem című kiadványa, amely az évtized végére fokozatosan áttér a fősodor helyeinek sorba állításáról a valóban értékes, izgalmas éttermek értékelésére. Dübörgő gasztroforradalom Újabb tíz esztendő. 2016-ban már dübörög a gasztroforradalom, amit Csíki Sándor gasztoblogger találóan nevezett palotaforradalomnak. Tény, hogy ez főleg a szakma csúcsát érinti. Budapest egyik fő attrakciója a kocsmakultúra és a gasztronómia: öt Michelin-csillagos éttermünk van – Costes, Onyx, Borkonyha, Tanti, Costes Downtown –, több mint Prágának. Kiváló helyek nyílnak, az ínyenc közönség kezdi megtanulni a legjobb magyar séfek neveit, mint ahogy húsz évvel korábban a borászokét. A gasztronómia mellett új erőre kap a minőségi kávé. Sörforradalom zajlik, egyre több igényes street food nyílik. A Magyar Gasztronómiai Egyesület már komoly múlttal rendelkezik, a Kulináris Charta egyre több fővárosi és vidéki vendéglő kiskatekizmusának mondható.
A kalauz megszűnése után a blog önálló domain alá költözött. [12] Bocuse d'OrSzerkesztés 2006-ban Molnár javasolta az MGE közgyűlésének, hogy az egyesülethez köthető szakácsok vegyenek részt a világ leghíresebb melegkonyhás szakácsversenyén, a Bocuse d'Or (BdO)-on. A részvétel támogatása nem volt egységes, mert többen a szűkös források elpazarlásának tartották a költségigényes felkészítést és részvételt. Végül a többség támogatta a javaslatot és az MGE jelezte a szervezők felé részvételi szándékát, de azt a 2007-es versenyre elutasították, viszont javasolták, hogy pályázzanak újra a következő, akkortól új rendszerben, európai selejtezővel működő versenyre. Az MGE el is küldte a jelentkezést, majd meghirdette a Hagyomány & Evolúció szakácsversenyt, mint a BdO selejtezőjét. Az MGE szeretett volna a költségek megosztása érdekében az Étrend egyesülettel együttműködni a rendezésben, de Sándor Dénes, az egyesület éppen leköszönő elnöke erre a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséget (MNGSZ) javasolta.
Megjelenés szeptember 21-én.
Bittera Dóra és Molnár B. Tamás a rommá spékelt pulykáról és a túl rövid ideig seprőn hagyott pezsgőről. Interjú. – Mivel a szilveszteri Magazinban jelenik meg a beszélgetés, indítsunk könnyed témával: mit tesznek asztalra az év utolsó estéjén? Van valami kötelező? Molnár B. Tamás: Kötelező menü karácsonykor van: rommá spékelt pulyka gesztenyés-húsos-konyakos töltelékkel (Paul Bocuse klasszikus receptje nyomán). Hozzá piláf őszibarack- és szilvakompóttal és a pulyka természetes pecsenyelevéttera Dóra: Szilveszterkor is megbízható az ételsor: éjfélkor ropogós malac lila káposztával, hajnalban korhelyleves. Ilyenkor szívesen hallgatjuk meg újra s újra Tamás újévi intelmeit a malacról és a malac bőréről. A legjobb kicsike, egész malacot sütni (4–8 kilósat). Ha tényleg ropogósra akarjuk, a következő a megoldás: a bőrébe ecetet, majd sót dörzsölünk, a sütés feléig középmeleg lángon gyakran locsolgatjuk. Ekkor viszont leállunk vele! A lángot kicsit élénkebbre vesszük, de ettől kezdve nem szabad locsolni, mert akkor a bőr "megvonul", nyúlós lesz.
Bittera Dóra az ELTE BTK angol-francia szakán végzett, tíz évig volt szerkesztő a müncheni Szabad Európa Rádió magyar osztályán. 2003 óta Molnár B. Tamással közösen ír gasztronómiáról, szerkeszti és fotózza a Bűvös Szakács blogot. A szerzők adaptálásában jelent meg 2016-ban A főzés tudománya című konyhatechnológiai alapmű.
szinten is főzni és egyébként, magyar éttermet alapvetően nem szabad kritizálni. A tanácskozás végén az MNGSZ akkori elnöke meg akarta motozni Molnár B. Tamást, hogy nincs-e nála magnetofon. [9] Magyar Gasztronómiai EgyesületSzerkesztés A Magyar Nemzetben megjelent cikkek hatására többen megkeresték a szerzőpárost, majd a főiskolán lezajlott beszélgetés után néhány konyhafőnök is felvette velük a kapcsolatot. Időközben tizenkét "civil" megalapította a Magyar Gasztronómiai Egyesületet (MGE) 2004. november 3-án. Az alapítók között elvétve akadt csak szakács, nagyrészt jogászok, újságírók, művészettörténészek, egyetemi tanárok voltak, vagyis a "polgári közönség" képviselői. Az MGE első elnökének Bittera Dórát választották. Az egyesület a "hazai gasztronómia talpra állítását" tűzte ki általános célul, aminek része a szakácsképzés és az alapanyagok színvonalának emelése, továbbá a nagyközönség látókörének tágítása. Két szakácsversenyt indítottak el: a Czifray-versenykurzust és a Hagyomány és Evolúciót.