"A járványügyi készültségre tekintettel a jelenléti és a digitális oktatás kombinációjában indul a tanév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az őszi szemeszterben" – közölték lapunk megkeresésére. Az online órák mellett tehát lesznek olyan kurzusok is, amelyeken személyesen kell részt venniük a hallgatóknak, ezek esetében ugyanakkor kötelező lesz a maszkviselés és a védőtávolság betartása. Az intézmény jelezte, hogy a "hibrid oktatás" nagy döntési szabadságot ad az egyes karoknak a tanrend összeállítását illetően. Ha viszont egy hallgató bármilyen okból veszélyeztetett, kérvényezheti, hogy tanulmányi kötelezettségeit kizárólag online teljesíthesse. Azoknak a hallgatóknak, akik esetében nem áll fenn valamilyen kockázat és így részt vehetnek a személyes jelenlétet igénylő kurzusokon, érvényben lesz a maszkviselés és a biztonságos távolságtartás szabályai az egyetemi tartózkodás során. Az online kurzusok két formában valósulhatnak meg: szinkron – azaz valós időben zajló – és aszinkron – a kurzus teljesítése nem igényel egyidejű jelenlétet a hallgató és az oktató között – módon, a két megoldás közül a kar és az oktató dönthet.
Az idősebb korcsoportok számára a levelező képzés a lifelong learning részeként munka melletti tanulási lehetőségként, alkalmasint előrelépést megalapozó, lehetővé tevő tanulmányként jelenik meg. Ők azok, akik munkájuknak megfelelő képzést választva tudatosan képzik tovább magukat, és irányultságukkal kvázi kijelölik a levelező képzések egyik lehetséges célját, feladatát. A fiatalabbak esetében már nem beszélhetünk ilyen egyértelmű szándékokról, és talán "elhivatottságról" sem. Náluk nagyobb arányban vannak a levelező képzést második vagy többedik esélyként megélők, nem meghatározó még munkaerő-piaci jelenlétük sem. A részidős képzésben való megjelenésük ugyanakkor nem nevezhető feltétlenül negatívumnak, ugyanis a levelező képzés másik lehetséges szerepét, az esélyteremtést, illetve esélykiegyenlítést jelzi. Valószínűleg sokan gondolják úgy a "normál", nappali képzésben tanulók vagy ott diplomázottak közül, hogy a limitált kontaktórák miatt a levelező képzések alacsonyabb értéket képviselnek.
Mi Felsőfokú tanulmányi képzések a középiskola után. Magyarországon többfajta intézmény és képzési program is megtalálható: állami egyetemek ösztöndíjjal vagy önköltségesen és néhány magánegyetem. 2005 óta Magyarországon a felsőoktatás a Bolognai rendszer szerint zajlik, ami azt jelenti, hogy a képzés három részre van osztva: BSc/Ba (bachelor of science /arts), ami 3-4 évig tart; MSc/Ma (master of science/arts); ami 1-2 évig tart és PhD (philosophiæ doctor); ami a képzettség legmagasabb szintje. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a diákok könnyebben mozogjanak egyetemek és főiskolák között az azonos vagy hasonló képzési programok esetén. Emellett vannak osztatlan képzések is (pl. : orvosi, jogi, tanárképzés). Ki A diákok nappali, levelező vagy távoktatási programon tanulhatnak. Nappali képzés esetén a diákoknak a hétköznap vannak óráik, míg levelező képzés esetén péntekenként és hétvégéken kell a tanórákon részt venniük amikor az egész napot az iskolában töltik. A vizsgák teljesítése mellett a diákoknak szakdolgozatot/diplomamunkát kell írniuk, letenni az államvizsgát és rendelkezniük kell, legalább egy B2-es szintű nyelvvizsgával (néhány képzés esetén az egyetem kérhet több B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát).