A 82-es főúttól 1 – 1, 5 km-re található. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90, 8%-a magyarnak, 0, 3% cigánynak, 4, 3% németnek, 0, 7% románnak, 0, 7% szlováknak mondta magát (8, 2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76, 1%, református 2, 6%, evangélikus 2, 3%, görögkatolikus 0, 3%, felekezeten kívüli 8, 2% (10, 5% nem nyilatkozott). Nagyobb térkép A Győr-Moson-Sopron megyei, Pannonhalmi járásban található Románd település távolsága a fővárostól, illetve a megyeszékhelytől: Románd Budapesttől való távolsága: 94 kilométer Románd megyeszékhelytől (Győr) való távolsága: 29. 2 kilométer Átlagos lakásárak a Győr-Moson-Sopron megyei, Pannonhalmi járásban; illetve Románd településen: Lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a Győr-Moson-Sopron megyei, Pannonhalmi járásban 2018-ban: 200. 000 - 250. 000 Ft/négyzetméter Lakóingatlanok átlagos négyzetméterára Románd településen 2018-ban: n. a. A Győr-Moson-Sopron megyei, Pannonhalmi járás (ahol Románd település is található) legfontosabb statisztikai mutatói: 0-14 éves állandó népesség aránya 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 14.
A középkorban a győri püspökség birtoka volt. Ez időszakban a falu felköltözött az újhegy védett domborulatai közé. A környék településeihez hasonlóan a török pusztítás idején elnéptelenedik. 1596-ban megkísérelték újratelepítését, de ez sikertelen maradt. A 16. századi összeírásokban a település pusztaként szerepel. Az újratelepítése csak 1721 után sikerült, amikor is stájer földművesek érkeztek szabad költözködési joggal, valamint kilenced mentességet kaptak földesuruktól. A betelepültek föld-, és szőlőműveléssel foglalkoztak, illetve jövedelmüket fakereskedéssel egészítették ki. A kevés hasznot hozó földművelés mellett egyre többen vállaltak aratási, cséplési munkákat távolabbi vidékeken. A 19. században a lakosság nagyobbik fele zsellér, akinek saját háza sincs és napszámból tartja fenn magát és családját. A zsellércsaládok nem akartak beletörődni szűkös anyagi helyzetükbe, ezért kivándoroltak Amerikába. A második világháború nem érintette a községet. A háború befejezése után az itteni németeket jogfosztották és kitelepítették.