Ifjúkora Királyi eskütétel Károly főherceg tizennyolc éves korában kezdte meg katonai szolgálatát. Október 1-jén az uralkodó a VII. gyalogezred hadnagyává nevezte ki, ezért Károly szolgálattételre bevonult. 1906 őszén, alapkiképzését követően udvari parancsra Prágába költözött. A prágai német egyetem hallgatójaként közjogi és egyházjogi tanulmányokat folytatott. Céltudatos felkészülés volt ez a trónöröklésre. Oktatói bő két évbe sűrítették a legfontosabb ismereteket, amelyekre leendő uralkodóként szüksége lehetett. Világos képet kellett kapnia a Monarchiáról, Európáról és a világról, a politikai, gazdasági viszonyokról és a jogállamiság szigorú követelményrendszeréről. Ekkor sajátította el a magyar alkotmányjog alapjait; a Szent István-i állameszme tételeit gondolkodásának szerves részévé tette. A sűrített tanterv mellett művészettörténetet és közgazdaságtant is hallgatott. Tanárai és életrajzírói egyetemi évei alatt is kiemelik szorgalmát és jó memóriáját. 1906-ban Prágában érte a hír, hogy édesapja Ottó Ferenc főherceg hosszú szenvedés után november 1-jén Bécsben elhunyt.
I. LászlóRagadványneve: Szent LászlóMagyarország 8. királya 1040 körül–1095. július 29. (55 éves kora körül) 1077. április 24. 1095. július 29. 1081 körülSzékesfehérvár I. Géza király testvére. Fiúörökös nélkül hunyt el, leánya, Piroska hercegnő II. Ióannész bizánci császár felesége lett. 1192-ben avatták szentté. KálmánRagadványneve: Könyves KálmánMagyarország 9. királya 1074 körül–1116. február 3. (42 éves kora körül) 1116. február 3. 1095Székesfehérvár I. Géza király és Loozi Zsófia királyné fia. Meghódította a Horvát és a Dalmát Királyságot. A kor egyik legműveltebb uralkodójának számít. II. IstvánMagyarország 10. királya 1101 körül–1131. március 1. (30 éves kora körül) 1131. március 1. 1116Székesfehérvár Kálmán király és Szicíliai Felícia királyné fia. Trónkövetelő vele szemben apja el nem ismert fia, Borisz Kalamanosz. Fiúutód nélkül hunyt el, ezért örököse unokaöccse, Saul herceg lett. II. BélaRagadványneve: Vak BélaMagyarország 11. királya 1108 körül–1141. február 13. (33 éves kora körül) 1141. február 13.
1921. október 20. A dátum, amikor az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly megpróbálta visszavenni jogos örökségét, a magyar trónt. Azonban azzal már nem számolt, hogy a királyság időszaka, úgy tűnik, leáldozott. A "második királypuccs" azonban korántsem azt jelentette, hogy Károly király jogtalanul kívánta újra magáénak tudni a magyar trónt, sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki. Végül a helyzet pikantériája, hogy a nemzetgyűlés 1921. november 6-án az 1921. XLVII. törvénycikkben 1707 és 1849 után harmadszor is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta. "Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt. " (IV. Károly) A király nélküli királyság létrejötte Az Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) az első világháború veszteseinek egyike, a héború végeztével gyakorlatilag összeomlott. Ferenc József (1867–1916) magyar királyt követő IV.
Tíz évig tartó házasságuk során nyolc gyermekük született. Gyermekeiket is vallásosan nevelték. Trónöröklése A király esküje Károly születésekor nem számított igazán esélyesnek a trónra, hiszen többen is voltak előtte a trónörökösök listáján. Az élet azonban másként alakult. 1889-ben meghalt Ferenc József elsőszülött fia, Rudolf trónörökös. Ferenc József unokaöccse, Ferenc Ferdinánd főhercegnek mint következő trónörökösnek, rangon alul kötött házassága feltételeként le kellett mondania saját gyermekeinek trónigényéről. Károly apja 1906-ban gégerákban meghalt. Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban merénylet áldozatává vált, Ferenc József pedig 1916. november 21-én elhunyt, így a trón Károly főhercegre szállt. 1916. december 2-án az új császár napiparancsban tudatta a birodalom népeivel, hogy maga veszi át az osztrák-magyar hadsereg szárazföldi és tengeri erőinek főparancsnokságát. A címmel együtt megkapta a tábornagyi rangot (Feldmarschall), a korábbi főparancsnok, Frigyes főherceg így kénytelen volt lemondani tisztségéről és visszavonulni.
Az alemann vérből származó és svájci, valamint elzászi birtokokkal rendelkező család hosszú történelmi múltra tekinthetett vissza. Felemelkedése 1273-ban kezdődött, amikor Habsburg Rudolf német király lett. Részben házasságokkal, részben háborúkkal Rudolf és örökösei sikeresen növelték a dinasztia területeit és hatalmát. Stájerország és Ausztria már a XIII. század végén fennhatóságuk alá került, majd később újabb és újabb országrészek. A család felemelkedésének fontos mérföldköve 1442, amikor III. Frigyes maga és utódai számára megszerezte a német-római császári címet. Fia, I. Miksa, Burgundi Mária kezével együtt 1477-ben megkapta Németalföldet, az ő fia, Szép Fülöp pedig – ugyancsak házassággal – az Ibériai-félszigeten vetette meg a lábát. A nyugati tartományokat Fülöp idősebb fia, V. Károly német-római czászár és spanyol király örökölte, míg a keleti országrészek öccsére, Ferdinánd osztrák főhercegre szálltak. Ő lett az, aki a Jagellókkal kötött 1515-ös házassági és örökösödési szerződés alapján megvetette a Habsburgok dunai birodalmának alapját.
–1306. augusztus 4. (16 évesen) 1301 májusa 1305. október 9. 1301. augusztus ékesfehérvár IV. Béla király ükunokája, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta királyné fia, 1305-ben lemondott Károly Róbert javára. Egyben Csehország és Lengyelország királya is volt. Wittelsbach-ház (1305–1307)Szerkesztés OttóRagadványneve: Bajor OttóMagyarország 25. királya 1261. február 11. –1312. szeptember 9. (51 évesen) 1307 májusa 1305. december ékesfehérvár IV. Béla király unokája, XIII. Henrik bajor herceg és Magyarországi Erzsébet (1236–1271) fia, egyben Alsó-Bajorország hercege is. Anjou-ház (1308–1395)Szerkesztés I. KárolyRagadványneve: Károly RóbertMagyarország 26. királya 1288–1342. július 16. (54 éves kora körül) 1308. november 17. 1342. július 16. 1301 tavaszaEsztergom1309. június 15. Buda1310. augusztus ékesfehérvár V. István király dédunokája, Martell Károly, Calabriai hercege és Habsburg Klemencia hercegné fia, az Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágának tagja. I. LajosRagadványneve: Nagy LajosMagyarország 27. királya 1326. március 5.