A túllépés mértékének számítása során az előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára év közben a Kormány döntésével biztosított többlet. (9) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2019. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2019. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni. (10) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 3. alcím, 6. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2019. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés és a 19. § (3) bekezdésben foglalt tartalékösszeg-felhasználás együttes összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben (a továbbiakban: EDP jelentés) szereplő 2019. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) a GDP 1, 8%-át.
2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről12019. 01. 01. Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE 1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei 1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2019. évi a) bevételi főösszegét 19 580 364, 6 millió forintban, b) kiadási főösszegét 20 578 798, 5 millió forintban, c) hiányát 998 433, 9 millió forintbanállapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2019. évi a) bevételi főösszegét 16 578 886, 5 millió forintban, b) kiadási főösszegét 16 578 886, 5 millió forintban, c) egyenlegét 0, 0 millió forintbanállapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2019. évi a) bevételi főösszegét 1 642 151, 3 millió forintban, b) kiadási főösszegét 2 044 252, 9 millió forintban, c) hiányát 402 101, 6 millió forintbanállapítja meg.
45. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2019. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2020. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre. 17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása 46. § (1) Az I. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv. ) alapján részesülnek támogatásban. (2) Az I. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az I. Pártalapítványok támogatása cím, 12. Tartalék alcím terhére – a 18. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően – a Momentum Mozgalom által létrehozásra kerülő pártalapítvány javára átcsoportosítást hajtson végre és ezzel összefüggésben az I. Pártalapítványok támogatása címet a létrehozásra kerülő pártalapítvány új alcímével egészítse ki.
törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére, c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire. (3) Céltartalék szolgál a XV. jogcímcsoport, 3. Ágazati életpályák és bérintézkedések jogcímen – jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó – többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat. (5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet a) pénzügyi intézmény, b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén, c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén. (6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 220 000, 0 millió forintot. 53. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt.
(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti. (3) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2019. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére. IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA 13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai (2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.