Vizsgálóműszerek csoportosítása Már az elején bonyolódik a helyzet, hiszen többféle szempont szerint lehet csoportosítani az érintésvédelmi műszereket. Nagyon fontos tehát, hogy lehetőleg pontosan fogalmazzuk meg az igényeket, hogy mielőbb a megfelelő kategória műszerkínálatából tudjunk válogatni. Ha a műszerek mérőképességeiből indulunk ki, akkor az érintésvédelmi műszerek között léteznek univerzális és célműszerek. Előbbiek az adott felhasználási terület minden vagy legtöbb mérési feladatára alkalmasak, míg a célműszereket csupán egy-két feladatra tervezték. Csoportosíthatjuk az érintésvédelmi készülékeket kijelzésük szerint is: léteznek a tradicionális analóg műszerek a és számítástechnikára épülő digitális készülékek, valamint e kettő kombinációja is. Az analógok előnye, hogy a mutató pozíciója azonnal értékelhető eredményt ad, hátrányuk a sérülékenyebb mechanika, a kevésbé precíz leolvashatóság és az eredménytárolás hiánya. A digitális műszerek strapabíróbbak, nagyobb pontosságúak lehetnek, számítógéppel összekapcsolva pedig a jegyzőkönyvkészítést és az eredmények archiválását tehetik sokkal egyszerűbbé.
(Ez a műszer biztonságtechnikailag nem felel meg a 61557-es szabványnak, mert nem korlátozza, hogy mekkora érintési feszültség jelenik meg és mennyi ideig áll fenn a mért rendszeren; a szabványos műszerek magasabb feszültségnél automatikusan lekapcsolnak. ) Mint a fenti példából kiviláglik, az érintésvédelmi méréseknél a mérőműszerekre vonatkozó pontossági és biztonságtechnikai követelményeket az MSZ-EN 61557 szabvány határozza meg, az összes mérési feladatra, vagyis a szigetelési ellenállás, a hurokimpedancia, a védővezető-ellenállás, a földelési ellenállás, a fázissorrend és az áram-védőkapcsolók vizsgálata esetében. Digitális világ – a lehetőségek tárháza az eltévedés kockázatával Bármennyire is fájó, de a klasszikus, analóg műszerek kora leáldozóban van. Az elektronikai ipar a számítás-technikai eszközök és alkatrészek olcsósága következtében egyre több intelligenciát építenek be az analóg műszerekkel még így is versenyképes áron eladható digitális vizsgálóeszközökbe. A legújabb műszerek már folyamatosan monitorozzák a három mérővezeték (fázis, nulla, föld) közötti feszültséget, segítve ezzel a bekötést.
A konyhai kávédarálótól és hűtőgéptől kezdve, a mosógépen át, egészen a műhelyek fúrógépéig és az irodák nyomtatójáig mindnek kell, hogy legyen érintésvédelme. Az érintésvédelem, hogy mindig megfelelően láthassa el feladatát, rendszeres, rendeletben megszabott időközönként, ellenőrizni kell. Az érintésvédelem szabványossági vizsgálatát maximális körültekintéssel megbízóink érdekeit, szemelőt tartva igyekszünk jól áttekinthető érintésvédelmi minősítő iratokkal segíteni. Az érintésvédelmi mérési jegyzőkönyv tartalmazza az esetlegesen feltárt hibák rendszer szerinti felmérését, valamint segít optimális megoldási javaslatot biztosítani. Tűzvédelem (Erősáramú Berendezések Felülvizsgálata) Ezt a felülvizsgálatot tulajdonképpen az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendeli el. Ez voltaképp egy BM rendelet 28/2011. 6), melynek alkalmazása kötelező érvényű. Alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, illetve robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálati minősítő irat példányát a tűzoltóság kérheti és kéri is ellenőrzései során!
FONTOS: Az OTSZ előírásai kötelezőek, megszegésük, be nem tartásuk a Büntető Törvénykönyv szerinti "foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés" következményeivel járhat. Valamint az előírt tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért tűzvédelmi bírság is kiszabható. A szabványossági felülvizsgálat esedékessége:,, A'' és,, B'' tűzveszélyes helyiségben, szabadtéren legalább 3 évenként,,, C'',,, D'' és,, E'' tűzveszélyes helyiségben, szabadtéren legalább 6 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. Villámvédelem A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Ez érinti az emberélet védelmének, tűzvédelmének és a vagyonvédelemnek a problémáit. A villámvédelemre vonatkozólag az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani. Mivel a villámcsapás hatással lehet az épület belső villamos hálózatára is, ezért belső villámvédelmet is kell alkalmazni. A belső villámvédelem a létesítmény belsejében a feszültség és potenciál különbségek csökkentésével, valamint a másodlagos átütések és átívelések megakadályozásával küszöböli ki a villámcsapás közvetett káros hatását.