Adriai Tenger Hőfoka
Szeptember közepén túl deczemberig lassu hővesztéssel majdnem állandóan + 12° marad. A legmagasabb hőmérsék általában a fölszinen junius végén, 20 méternyi mélységben juliusban, 40 méternyire augusztus elején, 60 méternyire augusztus közepén áll be, a legalacsonyabb a fölszinen januárban, 20–40 méterig februárban, 60 méternyire márcziusban. A legmagasabb hőfokok közt réteg szerint 2° eltérést tapasztalunk, a legalacsonyabb hőfokok közt azonban nincs nagyobb különbség 0. 02–0. 3 foknál.
- Áramlás. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár
- Az Adriai-tenger - divecenter.hu
Áramlás. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár
Kézikönyvtár Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai FIUME ÉS A MAGYAR-HORVÁT TENGERPART A tenger természeti viszonyai a fiumei öbölben. (Lorenz és Luksch József adatai alapján) Áramlás. Teljes szövegű keresés Érezhető ezenkivül a Quarneróban az Adriai-tenger saját áramlása is. Ennek az áramlásnak főiránya az Adriai-tengerben szép időben az olasz parton Dk irányú, a dalmát parton ellenben ÉNy, a mi Fiuménál is megfigyelhető, a hol az áramlás az isztriai partok felé tart, mozgása a tengerészek kifejezése szerint az óra mutatójának mozgásával ellentétes irányú. Az édesvizek beömlése, az apály és dagály, főleg azonban az erős DK és KÉK (bora) szelek észrevehető befolyással vannak az áramlások irányítására, sőt ki is térítik. A mi a víz hőmérsékét illeti, a tett megfigyelések alapján a fiumei öböl, a Quarnero-volo és a zengi csatorna, az alacsony hőmérsékek igen érdekes jelenségeit tüntetik fel. Különösen a fenekén észlelhetni a hőmérsék jelentékeny csökkenését, a mit a fenéken feltóduló forrásoknak tulajdonithatunk.
Az Adriai-tenger áramlási rendszere Az Adriai-tengeren az áramlatok általában jóval gyengébben érvényesülnek, mint a Földközi-tenger két nagymedencéjében. A sekély adriai medence áramlási rendszerét elsősorban az itt uralkodó szelek alakítják. A Földközi-tenger keleti nagymedencéjében fontos szerepet játszó Kisázsiai-áramlás egyik, viszonylag kevésbé markáns nyúlványa, a Peloponészosz-félszigetet megkerülve, mint gyenge melegáramlat hatol fel az Adria keleti partjai mentén. Nagyrészt ennek az áramlásnak köszönhető, hogy a dél-adriai térségben a téli minimum idején, az átlagnál magasabb a víz hőmérséklete. Az adriai áramlatok átlagos sebessége 0, 5 csomó. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az átlagosnál lényegesen erősebb, lokális áramlatokkal is találkozhatunk az Adrián. A helyi áramlások a part közelében található szűk átjárókban és szorosokban különösen erősek, ahol a sebességük esetenként elérheti a 4 csomót is (egy csomó= 1 tengeri mérföld /NM/ per óra). Erősebb áramlatokat tapasztalhatunk például a horvát partszakaszon a Velebit-csatornában, Dubrovnik közelében a Grebeni-szorosban, vagy a Pasmani-csatornában.
Az Adriai-tenger vize most 2-3 fokkal hidegebb a megszokottnál, sok helyen csak 19 fokos. Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az Adria hőmérséklete jóval magasabb a megszokott értékekhez képest. Most fordult a kocka: az elmúlt évek időjárása alapján az ilyenkor megszokott 27-29 fok helyett a keleti partokon - főként a horvát szakasz középső tájain - néhol mindössze 19-22 fokos a tenger felszíni hőmérséklete - írja az Időkép. Jó hír a strandolóknak, hogy a héten azonban melegedés várható, előreláthatólag a víz hőfoka is megközelíti, vagy eléri az ilyenkor átlagos, 23-25 fokos értéket. Június végén sem volt túl meleg az Adria, a megszokott 27-29 fok helyett 20-22 fokos tengervíz hőmérsékletet mértek a helyi szervezetek, írta a Severe Weather Europe.
A torkolat elegyes, ún. brakkvizének a sótartalma mindössze 25 súlyezrelék. Az Adriai-tengernek a Pó torkolatától távolabb eső északi területein is érződik a folyó édesvizének hígító hatása. Az északi térség víztömegének sótartalma, nagyjából Ancona vonaláig, az óceáni átlaghoz hasonló 34 súlyezrelék szalinitási értéket mutat. Ezzel szemben a dél-adriai medencében a sótartalom már eléri a Földközi-tengerre jellemző szuperhalin, 38 súlyezrelékes értéket. A tengervíz hőmérsékletének évszakos változása is igen összetett képet mutat az Adriai-tengeren. Összességében, az Adria északi medencéje a Földközi-tenger leghűvösebb területe. Ha a téli, felszíni vízhőmérsékleti minimum izotermáit hasonlítjuk össze, azt találjuk, hogy az északi és a déli víztömegek átlaghőmérsékleti különbsége eléri a 6 C fokot. Februárban az Adria, és egyben a Földközi-tenger leghidegebb pontja, a Velencei-öböl térsége, amelynek minimális vízhőmérséklete 7 C fokig süllyedhet ilyenkor. A közép- isztriai területektől a Kvarner-öböl bejáratáig, a hőmérséklet átlag 9 C fokig emelkedik, és innen a közép dalmát partvidékig 11-12 C fokra növekszik a tenger hőfoka.
Az Adriai-tenger - divecenter.hu
- Dr horányi jános
- Az Adriai-tenger - divecenter.hu
- Eladó föld komárom esztergom megye terkepen
- A Révai utcai autóbusz decentrum - Régi Győr
- Nyílt képzés: Klinikai követelmények az orvostechnikában – CE Certiso
- Autós játékok 2018
- Terhesség munka törvénykönyve 2019 calendar
A nyilt tengeren Ragusa előtt például Luksch és Wolff 125 fonálnyira 13. 9°, Lissánál 60 fonálnyira 14 fokot találtak, mig a fiumei öbölben ugyanaz időben 30 fonálnyira 12 fokot, sőt igen gyakran csak 11 fokot, Zengnél 9. 7 fokot. Megjegyezzük, hogy mindenütt C. és + fokokat értünk. A hőmérsék a fölszinén a deczember–márczius hónapokban a legalacsonyabb: 9–10°. Ez caak igen csekély ingadozást szenved. Áprilisban és májusban nagy ugrásokban 12° C. fokon túl emelkedik egész 20°-ig a viz hőfoka. Junius–szeptemberben mindig nagy a viz hőfoka, állandóan 20° fölött áll s fölemelkedik 24 fokig. Október–novemberben mérsékelt szökésekkel leszáll a legalacsonyabb hőfokig. 20 méter mélységben a téli hőmérsék 8–10° C., nyáron 20–22°, de ezt a hőmérséket nem tartja meg sokáig. Az őszi és téli hőmérsék ebben a mélységben átlag + 10 C. fokkal nyolcz hónapig tart, két hónappal tovább, mint a tenger fölszinén, három hónappal tovább, mint a levegőben. 40 méter mélységben januáriusban kezdődik a legalacsonyabb + 9°-ig leszálló hőmérséklet; juniusban gyorsan emelkedik 13–14°-ig, sőt szeptember közepéig 19° C. -ig is.
A dél-dalmát terület vízhőmérsékleti minimuma 12 C fok, és ez az érték az Otrantói-szoros térségében 13 C fokig emelkedik. Nyáron kiegyenlítettebb a felszíni vizek hőmérséklete. A Rijekai-öböl 24 C fokos, illetve a leghidegebb Velebit-csatorna 22 C fokos vízhőmérséklete, valamint a déli területek 25 C fokos vizének átlaghőmérséklete között, csupán 3 C fok különbséget mérhetünk. A mediterránumban a tengerjárás nem tekinthető jelentősnek, mivel a keskeny Gibraltári-szoroson keresztül, az óceáni dagályhullám nem tud benyomulni a Földközi-tenger medencéjébe. A Földközi-tengeren a dagályhullám átlagos magassága mindössze 60 centiméter, de találhatunk ettől jelentősen eltérő területeket is. Ilyen többek között az észak-Adria, ahol a Trieszti-öböl, illetve Velence, valamint nyugat-Isztria térségében az árapály szintkülönbsége elérheti akár az 1 méter 10 centimétert. Télen, amikor az észak-Adrián gyakran söpör végig a heves bóra, a duzzadó víz a szél hatására óceáni jellegű vihardagályt okozhat, például Velence térségében.
2/4. oldal Albumhoz klikk a képre. Teljesen más képet nyújt a keleti, horvátországi partvidék. Szinte mindenhol a horvát partokon, a parttal párhuzamosan futó Dinári-hegység meredek nyugati lejtői, a tengerig ereszkednek. Ezért a kelet-adriai partvidék rendkívül tagolt, számtalan szigettel és fjordszerű öböllel tarkított képet mutat. A tengerparttal párhuzamos csapásirányba futó hegylánccal határolt partvidéket, konkordáns típusú partnak nevezzük. A sziklás aljzatszerkezet kiváló lehetőséget nyújt a tengeri élővilág megtelepedéséhez. A hirtelen mélyülő sziklás partok fokozottan kitettek a vízmozgás hidrodinamikája által okozott eróziónak. Ennek köszönhető a kelet-adriai partokat szegélyező számtalan szemet gyönyörködtető zátony, és festői kis öböl. A horvát partvidék tipikus abráziós partszakasz. A hosszan elnyúló adriai medence északi és déli végén markáns különbségek mutathatók ki a tengervíz sótartalmában.. A Pó torkolati területén, a bő vízhozamú folyó hatása miatt, jelentős a tengervíz felhígulása.