Őrizetbe vétel Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Az őrizet tartalma maximum 72 óra lehet. A 72 óra nem hosszabbítható meg, lejártakor a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelik a letartóztatását, bűnügyi felügyeletét. Őrizetbe vétel vagy letartóztatás esetén azonnal intézkedem! Este és hétvégén ügyelet! 06 20 806 16 06 Az őrizetbe vétel feltétele, hogy a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható legyen. Azaz konkrétan meghatározott személy konkrét bűncselekmény elkövetésével vált alaposan gyanúsíthatóvá. Ezen túl szükséges az is, hogy a terhelt letartóztatása valószínűsíthető. Büntetőügyvédi tapasztalatom alapján letartóztatási ok lehet, ha az elkövető a rendőrség elől megszökött, elrejtőzött, megalapozottan feltehető, hogy meghiúsítaná, megnehezítené esetleg veszélyeztetné a bizonyítási eljárást. Garanciális szabály, hogy a nyomozóhatóságnak az őrizetbe vétel előtt gondoskodni kell védőügyvéd kirendeléséről, abban az esetben, ha nincs a gyanúsítottnak meghatalmazott védője.
30. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére az ügyészség tesz indítványt a nyomozási bíróhoz [Be. 335. § (3) bekezdés]. Az indítványban a kényszerintézkedéssel érintett elektronikus adatot a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. ) IM rendelet 69. § (1) bekezdésében, a kötelezett szolgáltatót a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével kell meghatározni. Ha a nyomozó hatóság előterjesztése az említett adatokat hiányosan vagy pontatlanul tartalmazza, az indítvány megtétele előtt azokat tisztázni kell. (2) Amennyiben az ügyészség a kényszerintézkedés elrendelését követően észleli, hogy a kényszerintézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adat változatlanul hozzáférhető, a rendbírság kiszabására irányuló indítvány megtétele előtt meggyőződik arról, hogy az elérés azért lehetséges-e, mert a bíróság által kötelezett tárhelyszolgáltató vagy közvetítő szolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette [Be.
A terhelt eljárási jogai a letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, korlátozás nélkül érintkezhet. A bíróság dönthet enyhébb kényszerintézkedésről akkor is, ha az ügyész letartóztatást indítványoz. Ha azonban valaki megszegi az enyhébb kényszerintézkedés szabályait vagy újabb bűncselekményt követ el, letartóztatása elrendelhető. Távoltartás és bűnügyi felügyelet Az új eljárási törvény megszüntette a jól ismert házi őrizet és lekhelyelhagyási tilalom fogalmát. Mind a távoltartás, mind a bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A különbség a magatartási szabályok terén jelentkezik. Távoltartás esetén a bíróság azt írja elő, hogy a terhelt meghatározott személlyel ne lépjen kapcsolatba, tőle tartsa távol magát; de ezen felül azt is előírhatja, hogy a terhelt meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, vagy pl. a távoltartással érintett személy munkahelyétől, általa látogatott intézményektől (iskola, orvos, templom) tartsa távol magát.
Ezzel összhangban a Rendelet 1. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy házi őrizet elrendelése esetén a bíróság közli a terhelttel, hogy a kijelölt lakást csak a bíróság határozatában megjelölt célból, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A fenti rendelkezések kizárólag a bíróságot – ekként a Be. 207. § (1) bekezdése alapján a vádirat benyújtásáig a nyomozási bírót – jogosítják fel annak meghatározására, hogy a terhelt a kényszerintézkedéssel megjelölt ingatlant mikor, milyen feltételekkel hagyhatja el. E jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget aszerint, hogy a terhelt élethelyzetében mikor következik be olyan változás, amely a házi őrizet ideiglenes feloldását teheti indokolttá. Amennyiben ezek a körülmények a házi őrizet elrendelése idején ismertek, akkor a nyomozási bíró már a kényszerintézkedés elrendeléséről hozott végzésében engedélyezheti a gyanúsítottnak a házi őrizetre kijelölt tartózkodási hely meghatározott időpontokban és úti célokra történő elhagyását.
(2) A tanú nevének zárt kezelése esetén a vádiratban az idézendő tanú neve nem szerepelhet, ilyen esetben azt a vádirat külön, bírósági példányában kell feltüntetni. (3) A különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatására az ügyészség kiküldött vagy megkeresett bíró útján, illetve telekommunikációs eszköz alkalmazásával tehet indítványt. (4) A védelmi programban részt vevő személy idézési címeként a védelmet ellátó szerv címét kell megjelölni. (5) Amennyiben a terhelt személyi szabadságát érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés alatt áll, és a Be. § (4) bekezdése szerinti határidő csak a személyi szabadságot érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés határidejének meghosszabbításával biztosítható, erre az ügyészség az iratok hozzáérkezése után indítványt tesz. (6) A vádirat egy példányát meg kell küldeni a nyomozó hatóságnak, és a vádemelésről a vádlottat fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni kell.
Minden esetben szükség van lábbilincsre házi őrizet elrendelésekor? Nem. Ez egy biztosíték, tehát nem kötelező az alkalmazása. Előnye, hogy kiváltja a rendőrség élőerős felügyeletét, tehát a hatóságot tehermentesíti, az elektronikus nyomkövető alkalmazása éves szinten jelentős megtakarítást jelent, mivel a nyomkövetőt viselőre sokkal kevesebbet fordít az állam, mint egy fogvatartottra, viszont lehetőséget ad a visszaélésre. 2017-ig például 15 olyan eset volt, hogy levették a lábbilincset a terheltek, azonban, az esetek többségében a rendőrség megtalálta a gyanúsítottakat, terhelteket. Érdekes egyébként, hogy a lábbilincset egyáltalán nem könnyű leszerelni, rendelkezik szabotázs elleni védelemmel, de a találékonyságnak nincsenek határai. Ugyanakkor a terhelnek nem érdeke, hogy ezt megtegye, mert borítékolható, hogy következményei lesznek. Milyen következményekkel jár, ha valaki megszegi a házi őrizet szabályait? A bűnügyi felügyelet és a magatartási szabályok megszegése esetén rendbírság szabható ki, vagy pedig súlyosabb kényszerintézkedés rendelhető el.
35. A vádirat a) a terhelttel szemben alkalmazott személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedéseket és az azokra vonatkozó időpontokat, c) azokat a személyes adatokat és körülményeket, amelyek az ügy megítélése szempontjából jelentősek, így azokat a korábbi büntetéseket, amelyek a bűncselekmény minősítésére, a büntetésekre vagy intézkedésekre kihatással lehetnek. (3) A vádirat második részében a vád tárgyává tett cselekményt kell – több cselekmény miatti vádemelés esetén egymástól elkülönítetten – röviden leírni, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A tényállásból kétségtelenül ki kell tűnnie, hogy mely tények képezik a vád tárgyát. A vádirat tényállást leíró része tüntesse fel a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, indítékát, az elkövetés eszközét, módját és annak következményeit. A tényállás tagolását meghatározhatja a vád tárgyává tett bűncselekmények súlya, összefüggése, illetve logikai vagy időbeli sorrendje. A bizonyítási eszközöket úgy kell megjelölni, hogy azok a bíróság számára egyértelműen azonosíthatóak legyenek.