Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
az angollal ellentétben), – értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb. ) Kettős rendszer:– A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük. – A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg. * beszédhangnak külön jele van (kivétel: Ingó * Norbert), és * hangnak csak egy (kivétel: J–LY). Helyesírásunk alapelvei: 1. ) Kiejtés szerinti írásAlapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte. A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny). A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk. 2. ) A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmódA kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt.
Az írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé. A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza Helyesírásunk mai alakítója: MTA. A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya. A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése. A magyar helyesírás– betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű, – latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki, – hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl.
A magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája a magyar helyesírás. A helyesírás célja, jelentősége és szerepe a nyelvi műveltség részét képezi, és fontos szerepe van a társadalomban. Ezt oktatják az iskolákban anyanyelvűeknek és külföldieknek egyaránt, és ezt igyekeznek követni a magyar nyelvű nyomdatermékben. A magyar helyesírást a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Helyesírási Bizottsága szabályozza, ún. helyesírási szabályzatok kiadásával. A legutóbbi, ma is hatályos ilyen mű 1984-ben jelent meg (tizenegyedik kiadás), azóta csak utánnyomásait adták ki. Magyar Helyesírási szótár A magyar helyesírás szabályai Helyesírás A kiejtés szerinti írásmód További fogalmak hangjelölő Olyan írás, ahol az írásjegyek hangokat jelölnek. betűíró Olyan írásmód, ahol az írásjegyek betűk. Ilyen a magyar írás is, de eltér ettől pl. a képírás. Olyan írás, ahol az írásjegyek hangokat jelölnek.
;A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja– mondatrészek között, – többszörösen összetett mondatokban, – két tagú mondatokban: – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli, – ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől. :Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra. – Bevezethet idézetet. – Bevezethet felsorolást. – Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt. –Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésélölheti:– párbeszédben a megszólalás kezdetét, – egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz, – gondolatjelpárként közbevetett gondolatot. ()Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el. – A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre. – Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére. ""Elkülönítés. – Idézet jelölésére. – Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére. …Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet. Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is.
Fontos a bekezdésekre tagolás és a pontokba szedés is. Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:– megkérdőjelez vmit, – pontot tesz a végére vminek, – idézőjelbe, zárójelbe teszi.