04/04/2022 Korábbi cikkünkben átvettük a home office, tehát a munkavállaló otthonában végzett munka alapvetéseit. Jelen bejegyzésünk tüzetesen foglalkozik a magyar jogalkotó gyakorlati problémákon alapuló megoldásain. A home office törvénycsomagot is tartalmazó "a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló" 2021. évi CXXX. törvény releváns rendelkezéseit vizsgáljuk meg. Az Országgyűlés 2021. december 14. napján fogadta el a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. törvényt, amellyel több munkajogi témájú jogszabályt módosítva véglegesítette a home office szabályait. Hangsúlyozzuk, hogy az eredeti várakozásokkal szemben a törvénymódosítások 2022. január 1. napján még nem léptek hatályba! A módosító rendelkezések hatályba lépésének időpontja egyelőre még kérdéses, mivel az a törvény a 27/2021. (I. 29. ) Kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséhez kötődik (amely hatályos szabályok alapján 2022. június 1-jéig tart. ) A veszélyhelyzet megszűnéséig a home office kérdéskörében továbbra is a veszélyhelyzet során a korábbi cikkünkben bemutatott távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020.
A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az a munkavállalók között ne eredményezhessen hátrányos megkülönböztetést. Kiküldetés A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló - a munka természetéből eredően - szokásosan a munkáltató telephelyén kívül dolgozik. Változó munkahely esetén a munkáltató azon telephelye minősül szokásos munkahelynek, ahol a munkavállaló munkáját a beosztása szerint végzi. A kiküldetés feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő a terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. (Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a gyermekét egyedül nevelő férfira is. ) A kiküldetés - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve.
A munkavégzés helyét - a korábbi konszenzusos megállapodással ellentétben kizárólag - a munkavállaló ezen követelményeket teljesítve, szabadon választhatja meg. A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a Mvtv. előírja, hogy a feleknek írásban meg kell állapodniuk a távmunkavégzés helyéről. A helyszín előzetes, munkavédelmi szempontból történő minősítése a munkáltató felelőssége. Ezt követően a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződnie a körülmények változatlanságáról, sőt arról is, hogy a munkavállaló ismeri és megtartja a rá vonatkozó rendelkezéseket. Az Szja Tv. módosítása A Törvény 3. számú melléklete a jogszabályváltozás következtében kiegészült a korábban "rezsiátalányként" ismertté vált jogintézménnyel. A munkavállaló igényt tarthat a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeinek megtérítésére ha a távmunkavégzéssel összefüggésben tételes költséget (pl. az áram vagy az internethasználat díját, saját eszközei amortizációját stb. ) nem számol el.
Ebben az esetben hangsúlyozottan nem távmunkavégzésről van szó, hiszen a felek a munkaszerződésben jogszerűen több munkavégzési helyben állapodtak meg, és ezen megállapodásuknak megfelelően, tehát nem a távmunkavégzésre előírt speciális szabályok keretei között történik a foglalkoztatás. A veszélyhelyzet időtartama alatt jellemzően az az állapot rögzült, hogy a munkavállaló meghatározott munkanapokon otthon végez munkát, míg más napokon a szokásos munkavégzési helyén (jellemzően a munkáltató székhelyén). Ez a részben otthon, részben a munkahelyen történő munkavégzés a munkavégzés rendszeressége alapján az Mt. hatályos szabályai alapján távmunkavégzésnek minősülhet. A veszélyhelyzet alatt alkalmazandó eltérő szabályok (egyharmad munkahelyi jelenlét) feltehetően szintén ezt a helyzetet célozzák a távmunkavégzés keretei közötti szabályozás alá vonni. Ebben az esetben az Mt. távmunkavégzésre irányuló, tehát átmenetileg módosított szabályai alkalmazandóak. Az ilyen munkavégzés a munkáltató által - a széles körben elterjedt gyakorlattal szemben - egyoldalúan nem rendelhető el, hanem azt munkaszerződésben vagy annak módosításában kell rögzíteni.