Majd a szarvtalanító ampulla gézzel betekert hegyét, fogóval összeroppantjuk. A lefelé fordított ampullából az ezüstnitrát a gézre folyik, ekkor a kezdeményt bekenjük az oldattal. Vigyázat! Az állat szemében ne kerüljön vegyszer. Egy ampulla két gida szarvtalanítására elegendő. A kiürült ampullát veszélyes hulladékként kell kezelni. A gidát elengedjük és figyeljük, hogy az anya ne nyalja le a vegyszert. Szarvtalanítás után mindig mossunk kezet. Az ampulla beszerezhető: ANITECH, Budapest. XIV. Remény utca 42. Megrendelhető: (30) 445-5555 telefonszámon, e-mail-ben: A gida takarmányozása A szoptatást óramű pontossággal kell elvégezni, illetve a gidákat az anyákhoz ereszteni. Vigyázzunk arra is, hogy az anya ne "szelektáljon", mert ha úgy érzi kevés a teje, nem érzi "tökéletesnek" a gidát (igen, jól értették, tökéletesnek) akkor nem engedi szopni. Nálam fordult elő, hogy a megszületett gödölyét nem szoptatta az anya. Dühös lettem és cumival felneveltem. Később, még büszke is voltam magamra, hogy lám milyen ügyes vagyok.
Ebben nagy szerepe van az első hetek nehézségeinek, mikor még nem megfelelő az anya tejtermelése, illetve a baba nem tud még elég jól szopni. Nem a tápszer a megoldás A jelenlegi vizsgálat célja, hogy az elkövetkezendő 13 hónap során minden kórház regisztrálja az újszülöttkori kiszáradásos eseteket, hogy aztán megfelelő programot tudjanak kidolgozni annak későbbi kivédésére és kezelésére. Hangsúlyozzák, hogy a megoldást nem a tápszeres táplálásban, hanem a megfelelő szoptatás elsajátítását célzó segítségnyújtásban látják. Emellett szeretnék bevezetni az első hetekben a testsúlygyarapodás pontos figyelemmel kísérését, megelőző célzattal. Úgy vélik, hogy azoknál az újszülötteknél, akik születési testsúlyuk több mint 10 százalékos csökkenését mutatják, kétségtelenül valamiféle szoptatási nehézség van. A program ellenzői arra hivatkoznak, hogy a testsúlymérés kötelezővé tétele további kismamákat fog elriasztani a szoptatástól, hiszen a szoptatott babák általában több súlyt vesztenek, és nehezebben szerzik azt vissza, mint cumisüvegből etetett társaik.
Ezzel egyidejűleg milyen jól esik nekünk, szülőknek is, hogy öleljük a gyermekünket. Megnyugtat minden résztvevőt ez a bensőséges összebújás. Aki tanácsért fordul hozzám, annak abban tudok segíteni, hogy eligazodjon a hordozók széles választékában, megtalálja a saját családja számára a megoldást, amivel a mindennapjaikat vagy a különleges alkalmaikat megkönnyítheti és élvezetessé teheti. Fordulhatsz hozzám, ha babát vársz, ha már megszületett a babád vagy babáid, ha különleges élethelyzetben vagy, ha különleges igényeitek vannak, ha nem megszokott a családotok felépítése, ha nem beszélsz magyarul. Minden család és helyzet egyedi, ezért saját megoldásokra van szüksége a hordozás terén is. Együtt megtaláljuk a Tiéteket.
Az anya felé fordulósabb időszakokban a kisbaba, kisgyerek többször kérhet szopni, ezzel is megerősítve az őt az anyához fűző szoros kötelékeket. Lehetnek egyéb, speciális hatások is, amik a szopási gyakoriságot befolyásolják, ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül. Igény szerint szoptatott kisbabának az első hat hónapban még nagy melegben sincs szüksége kiegészítő folyadékra, vízre, teára. Ilyenkor a kisbaba nagy gyakorisággal kéredzkedik mellre, és a gyakori, adott esetben rövidebb ideig tartó szopásokkal fedezni tudja a folyadékigényét. A frontos, szeles, változékony időjárású napok a kisbabát is megviselhetik. Nyugtalanságának, rossz közérzetének enyhítésére szintén többször kérhet szopni. Ha a család életében egy stresszesebb időszak következett be, akár csak pl. egy költözés kapcsán, a kisbaba megérezheti a feszültséget. Biztonságérzetét leginkább gyakori szopásokkal tudja helyreállítani. Nagyobb gyereknél is előfordulhat a gyakoribb szopás, ha a biztonságérzete valamiért meginog, pl.
Hogyan jelez a kisbaba? Megkülönböztetünk ún. korai és késői éhségjeleket. Az elnevezés persze félrevezető, inkább a szopásigény jelzéséről van szó, nem feltétlenül csak az éhségéről. Újszülött-korban a korai éhségjelek közé tartozik a cuppogás, tátogás, nyelv nyújtogatása, ajkak nyalogatása, fej forgatása, a kéz szájhoz vitele, az ujjak és az öklöcske szopogatása (Mohrbacher, 2010). Ilyenkor már érdemes reagálni a kisbaba jelzéseire és mellre tenni őt. Ha ez nem történik meg, akkor lehet, hogy az újszülött visszaalszik, és így az anya elmulaszt egy fontos alkalmat a kisbaba megszoptatására. Az is előfordulhat, hogy ha nem érkezik válasz, akkor a kisbaba egyre felfokozottabb állapotba kerül, egyre nyugtalanabbá válik, végül már sírással jelzi a szükségletét. Vannak olyan kisbabák, akik ilyenkor már nehezen nyugtathatók meg, először le kell őket csillapítani ahhoz, hogy egyáltalán mellre lehessen tenni. Ráadásul a kisbaba a sírással sok energiát is veszthet, így nem biztos, hogy kellő hatékonysággal tud szopni.
Vagyis nem lehet rutinszerűen a babát "leadatni". Az anya és az újszülött szeparációja az anya kérésére lehetséges, illetve akkor, ha az együttgondozást lehetetlenné teszi a baba vagy az anya egészségi állapota. [3] A statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a hasonló kondíciókkal rendelkező szülészeti intézmények között nagyon nagy különbség van császármetszés tekintetében. Van, ahol 20% körüli, van, ahol 50% fölötti a császár arány. Ebből könnyű arra következtetni, hogy a császármetszés szükségességének megítélése legalábbis nem egységes. (A tendencia számokban:) Hozzászólások Hozzászólások A szerzőről: Sződy Judit Érettségi után nem vettek föl az egyetemre, így egy évig dolgoznom kellett. Nagy szerencsém, hogy rögtön a mélyvízbe dobott a sors - egy gyermekpszichiátriai osztályon kaptam állást, ahová komoly pszichés problémákkal kerültek be a gyerekek, négy évestől tizennyolc éves korig. Ott éreztem meg, hogy képes vagyok a segítségkérőre ráhangolódni, és tolerálni a másságot. A következő évtől egyetemre jártam, okleveles pszichológusként végeztem.