1704-től a hadjárat mindinkább Észtország, Livónia és Kurland ellen irányult. 1706-ban a svédek megnyerték a lengyelek elleni háborút, II. Ágost királyt lemondásra és békekötésre kényszerítve. Az oroszok ismét egy svéd inváziótól tarthattak, ám Oroszország most erősebb volt, mint Narva után, a svédek gazdaságát pedig eléggé megviselte a hadakozás. Szentpétervár A régi Szentpétervár Péter az elfoglalt területen szemelte ki az új kikötőváros helyét, mégpedig a Néva deltájánál. A kiválasztott hely ingoványos, mocsaras árterület volt. Fa ugyan akadt a környéken, de Péter kedvenc építőanyagát, a követ messziről kellett odahozatni. A város építéséhez rengeteg parasztot, hadifoglyot és rabot szállítottak oda, akik tízezrével pusztultak el a járványok és a mostoha körülmények miatt. Az emberek vonakodtak Szentpétervárra költözni, mert egészségtelen, áradásnak kitett területen fekszik, ráadásul az élelmiszerek ára sokkal magasabb volt, mint Moszkvában. Ennek ellenére Szentpétervár 1712-ben az Orosz Birodalom fővárosa lett, lakossága I. Péter halálakor megközelítette a 40 000 főt.
Erről értesülve Péter Zsófiának és Ivánnak írt levelet, amiben tájékoztatta őket a korábbi parancsáról, és kérte annak teljesítését. Zsófia azonban ekkor a kolostorba papokat küldött, hogy meggyőzesse a cárt a visszatérésről, sőt kémekkel is figyeltette a kolostort, ám hamarosan szembesülnie kellett azzal, hogy azok többsége átállt Péter oldalára. Kétségbe esésében ekkor Zsófia Joachim pátriárkához fordult, hogy segítsen neki a Péterrel való békülésben. A Troice-Szergijev kolostorba érkezvén a pátriárka azonban azonnal Péter oldalára állt, s állásfoglalása révén megtöbbszörözte a Pétert támogatók táborát, noha ekkor még a legfontosabb sztrelec vezetők és Moszkva legbefolyásosabb lakói továbbra sem mertek Zsófiával szemben fellépni. Péter fiatalon (Forrás:)Ezt követően Péter a nyár végén újabb levelet írt a sztrelec vezetőknek, amiben már szigorúan megparancsolta nekik, hogy korábbi kérésének haladék és kifogások nélkül tegyenek eleget. (A sztrelecekhez hasonlóan a legfontosabb moszkvai családoknak is efféle tartalmú levelet küldött. )
1703 és 1711 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat is. ÉleteSzerkesztés Származása és ifjúkoraSzerkesztés I. Péter, orosz nevén Pjotr Alekszejevics 1672. június 9-én – az Oroszországban akkor használatos julián naptár szerint május 30-án – született a fővárosban Alekszej orosz cár (1629–1676) és második felesége, Natalja Kirillovna Nariskina (1651–1694) gyermekeként. Keresztnevét Péter apostol után kapta. Keresztelőjére június 29-én, Szent Péter ortodox naptár szerinti ünnepén került sor; keresztapja tulajdon bátyja, Fjodor Alekszejevics volt. [1] Szülei házasságából további két leány – Natalja Alekszejevna és a kisgyermekként elhalálozott Feodora Alekszejevna – származott. Alekszej cárnak az első házasságából négy fia is volt, de ketten csecsemőkorban meghaltak, míg a trónörökös Alekszej Alekszejevics tizenöt éves korában hunyt el; az életben maradt cárevicsek, Fjodor és Iván mindketten gyenge fizikumúak voltak. [2] Natalja Kirillovna Nariskina tatár gyökerű nemesi családban született; apja a vidéki nemesség sorából való felemelkedés reményében küldte a haladó szellemű Artamon Szergejevics Matvejevnek, a cár jó barátjának az udvarába.