Az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szö vegt artalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egysé géhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont alaposabb vizsgálatával többre jutunk. A középpontban mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanul a vers! Néhány szempont az elemzéshez: a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok, vélemények a cím, a téma vizsgálata 13 13 14 a hangulati jellemzők képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat, költői jelző) rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben. B) Gyakorló A gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-, készség- és képességfejlesztés indokolja: az olvasástechnika fejlesztése tartalmi megértés elmélyítése beszédfejlesztés nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása. A gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott tanulócsoport igényeihez igazítjuk.
1. Ismerettartalmú szövegek elemzése Lényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő. Középpontjában az információ és annak gyors kiemelése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktározása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van: globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl. Hajoljatok le a földig, A csalafinta kakukk, A Balaton) részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat: terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg esetén (pl. Amiről a tűz mesél, Miért színesek a virágok? Énekes madarak, Erdő mező állatai, A nagy varázsló és teremtményei) Az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő feladatokra térünk ki: a) A szövegbefogadás előkészítése 1. A gyermek személyes élményeinek felelevenítése 2. Az ismeretek kötése a meglévő struktúrához. Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem javasolt. b) Ismerkedés a szöveggel A néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással.
(tulipánná) 4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió) 5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy) 6. A királyfi először rajta segített. (varjú) 7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő) 8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád) 9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macs ka) 10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely) Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük össze az olvasottak alapján. csop. a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek megf elelően! szorgalmasan halászott az odaragadt ezüstpénzből egyre fényesebb lett faggatni kezdte ajándékba vitte meg akarta tréfálni hétrét görnyedt 7. vagyonukat pénzzé tették az egyik fiát átküldte a kiéhezett, dühös macskák bekente szurokkal elverték és kizavarták b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok segítségével tömören a tartalmát! II. a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is! Szaladj gyorsan, kérd el a mérőt a bácsikádtól Bárcsak visszadobna valaki a folyóba Jaj, összekarmolnak a macskák Fogjátok ezeket a diófaágakat, vigyétek haza a gyere keiteknek Átváltoztatlak tulipánná, akkor biztosan nem ismer rád a királylány Miért olyan kemények ezek a diók?
Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne fe ledkez zünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő fejlesztése céljából! A rendszeres ellenőrzés, értékelés a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára nevelés egyik fontos eszköze. A házi feladatokról A jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a ta nulóknak: kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és mértéktartóak, egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s tel je sít é- süket mindig kérjük számon, beszéljük meg a tanulás ésszerű módját, 14 14 15 a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai fe la datok aránya megfelelő legyen. az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen adjunk memoritert, amit mindig értékeljünk, éljünk a differenciálás lehetőségével! A memoriterek tanulásáról Kutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers, szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő után kerül a tartós memóriába.
Szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1 2. vsz. ); Petőfi Sándor: A füstbement terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok; 5-8 soros prózai szövegek történelmi olvasmányokból. A továbbfejlesztés alapjai A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el. Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni. Tanítója segítségével felismeri az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz. Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.
Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.