szállítófehérjékhez kötődve vannak jelen. Sűrűségük azonban már eltérő lehet, és ennek révén viselkedésük is különböző – ez alapján szokás "jó" és "rossz" típusát megkülönböztetni. Az alacsony sűrűségű LDL (low density lipoprotein) a "rossz" koleszterin. Ez a koleszterint a májból a sejtek felé szállítja, hogy azok működését tápanyagként szolgálja. Az LDL túl maga szintje azért káros, mert a sejtek által fel nem használt koleszterin lerakódik az erek falán, ezáltal keménnyé és merevvé teszik azokat, és szűkíti az erek keresztmetszetét – vagyis érelmeszesedést és -szűkületet okoz, amelyeknek olyan súlyos következménye lehet, mint például a szívinfarktus. A magas sűrűségű HDL-t (high density lipoprotein) szokás "jó" koleszterinnek nevezni. Ez kivonja a vérből a felesleges koleszterint, és visszaszállítja a májba, ahol abból többek között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő. Ez a koleszterinféle tehát ellensúlyozza a rossz koleszterin hatását és védi az ereket, éppen ezért egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy vérünkben melyik koleszterinből mennyi található meg.
A koleszterin rossz hírneve nem teljesen jogos. Sőt a koleszterin életfontosságú anyag, amely nélkül a hormonok, a D-vitamin és az epe sejtképződése lehetetlen enne. Koleszterin nélkül összeomlana az emberi emésztés. Az agy, a máj és a vörösvérsejtek sem boldogulnának nélküle. Ám sajnos az is igaz, hogy a túl sok koleszterin lerakódik az érfalakon, s a vizsgálatok szerint minden negyedik felnőtt koleszterinszintje az igazság? Aki sok húst és zsíros ételeket fogyaszt, különösen veszélyeztetett. Miután manapság a civilizált országokban a férfiak körében robbanásszerűen nő a szív, és érrendszeri megbetegedések száma, megállapították: túl sokat és túl zsírosan táplálkozunk. A szakértők azonban vitatják az ideális koleszterinszintet. A táplálkozási tudósok többsége azon a véleményen van, hogy a magas koleszterinszint hozzájárul az érelmeszesedés, így a szívinfarktus és a gyenge szívműködés kialakulásáyanakkor tudományosan vitatott kérdés, hogy a koleszterin csökkentése valóban kedvezően befolyásolja-e az érrendszeri betegségeket.
Azok a koleszterinek, amelyek nem jutnak be, egy idő után lerakódnak a főképp a rossz LDL-koleszterinek teszik, ami tehát annyit jelent, hogy a túl magas LDL-szint megnöveli az érelmeszesedés esélyét. A jó HDL-koleszterinek valószínűleg épp védenek ellene, mert a felesleget visszaszállítják a májba. Ám a döntő kérdés még mindig nyitott: hogyan lehetséges, hogy túl sok koleszterin cirkulál a vérben? A koleszterin egyik része a táplálékból származik, másik része a szervezetünkből, ami maga is előállít koleszterint, méghozzá olyan mennyiségben, amennyit nem is lennénk képesek megenni. Ez 500-2000 mg koleszterint jelent, mely elvileg nem is okozhatna problémát, mert a szervezet flexibilis: szükség szerint állít elő anyagokat, ha nincs rá igény, egyszerűen nem termel. Ez a funkció azonban nem minden embernél működik: akinél veleszületett zsíremésztési zavarok állnak fenn, túl kevés a sejtjei receptora, így állandóan sok LDL-koleszterin úszik a vérében. A koleszterinőrületA koleszterintől való félelem már évekkel ezelőtt átterjedt az USA-ból Európába.
A válasz összetett. Van jó is és rossz is. Mi az a koleszterin? A koleszterin a szteránvázas vegyületek csoportjába tartozik, azaz három hattagú és egy öttagú széngyűrűből áll, plusz a hozzá kapcsolódó oldalláncokból. Szervezetünk minden sejtjében megtalálható, hisz nélkülözhetetlen szerepet tölt be a sejtmembránok felépítésében, hiszen azok rugalmasságát (fluiditás) szabályozza. Jelentősebb mennyiségben fordul elő az idegsejtekben és a májsejtekben, utóbbiak állítják elő szervezetünkben a legtöbb koleszterint. Jó és rossz koleszterinA máj – és más sejtek – által termelt koleszterin az ún. jó, másképp nevezve védő, angol kifejezéssel a high density lipoprotein, rövidítve HDL néven ismert. Elnevezéséből adódóan a szervezet nélkülözhetetlen alkotója, mely a már említett sejtmembrán-összetétel szabályozása mellett többek közt az érfalakra lerakódott rossz koleszterin lebomlásában is segédkezik. Pontosabban a májba történő szállítását segíti, majd az a májban lebomlik. A rossz, angolul low density lipoprotein, rövidítve LDL koleszterint a táplálkozásunk során vesszük fel, így nem a szervezetünkben termelődik, viszont túlzott fogyasztás esetén lerakódik az érfalakon ezzel súlyos betegségek kialakulását elősegí tudhatom meg a koleszterinszintem értékét?
A lipoproteinekben összecsomagolva található számos lipid: a zsírok (triglicerid), a sejtmembránt alkotó foszfolipidek, a koleszterin, és zsíroldékony vitaminok. A lipid alkatrészek mellett minden lipoprotein-labda tartalmaz egy vagy több fehérje-láncot (apo-lipoprotein). Az apo-fehérje olyan, mint az irányítószám a postai csomagon: jelzi, hogy ki a küldemény címzettje. A zsír-anyagcsere fő csapásirányainak megfelelően a lipoproteinek két fő helyen készülnek: beleinkben, és a májban. A táplálékkal felszívódó zsírokat a bélfal lebontja, újraépíti, majd tehertaxira pakolja. A taxi neve: kilomikron. A kilomikron egy óriási, pöffeteg lipoprotein-gömbőc, benne a felszívott zsírokkal. A kilomikron apo-B48 címzéssel készül. Az óriási zsír-csomag beleinkből a nyirok-keringéssel (a máj megkerülésével) közvetlenül körbeutazza a testet, és mindenki kiveszi belőle, amire szüksége van. A maradékot a máj gyorsan eltünteti. A zsír-anyagcsere másik főszereplője: a máj. Ha túl sok szénhidrátot fogyasztunk, akkor a máj kényszerűen zsírt készít a feleslegből (lipogenezis), mert szénhidrátból nem sokat tudunk eltárolni.
érelmeszesedés kialakulásaHogyan csökkenthető? Első lépésként a koleszterinben gazdag ételek kerülése javasolt, ilyenek a tojás és a vörös húsok. Az utóbbi időben számos támadás érte a magas koleszterinszint elméletet, melyek szerint nem kell ilyen szigorúan venni, azonban ezek nem nyertek bizonyítást. Az azonban bizonyára igaz, hogy a mérsékelt tojás- és vöröshús-fogyasztás, megfelelő testmozgás és rostbevitel mellett nem valószínű, hogy ártalmas lehet. A vöröshúsok pótolhatók baromfihússal, sovány halakkal (lazac, pisztráng). Koleszterindiéta esetén a csökkenés 2-3 hét elteltével már kimutatható kell, hogy legyen. Alapos megfontolást igényel a koleszterincsökkentő gyógyszerek alkalmazása, hisz ezek sok esetben a jó koleszterint is bontják. Értelemszerűen megfelelő körültekintés mellett alkalmazható Zoltán írása
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással, hiszen ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, akkor az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mennyi az ideális koleszterinérték? A normál koleszterinszintet általában 5. 2 mmol/liter alatt szokták meghatározni, az 5. 2-7 közti értéket tartjuk határértéknek, és ha efölött van az érték, akkor már kórosnak szokás nevezni. Hogy az orvos miként bírálja el a kapott értéket, számos tényező befolyásolja. Ilyen például a HDL / LDL szintek aránya, a trigliceridszint, az elhízás mértéke és a vérnyomás. - Amikor arról döntünk, szükséges-e csökkenteni a koleszterinszintet, valóban sok szempontot figyelembe kell vennünk - hangsúlyozza Vaskó doktor. - A fentieken túl azt is, hogy milyen a családi kórelőzmény, dohányzik-e az illető, van-e cukorbetegsége, mozog-e rendszeresen, mennyi alkoholt fogyaszt, jelentkeznek-e nála a metabolikus szindróma tünetei, mennyi szénhidrátot fogyaszt.
Ezen kívül a koleszterin a táplálékunkból is felszívódhat, amit szervezetünk vagy hasznosít, vagy epesavak formájában kiválaszt. A korunkban gyakran emlegetett magas koleszterinszint mögött legtöbbször nem a fokozott étrendi bevitel, hanem a máj túlzott koleszterintermelése áll. Ez többnyire genetikailag meghatározott, így diétával csak kismértékben befolyásolható. Kimutatták azonban, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja a koleszterinértékeket, tehát ily módon is véd a szív- és érrendszeri betegségek az eddigiekből kiderült, a koleszterin csak meghatározott mennyiségben hasznos. Amennyiben a vér koleszterinszintje kórosan magassá válik, különböző elváltozások jönnek létre, ami betegségek kialakulásához túl sok a koleszterin, akkor a vér már nem tudja a megfelelő mértékben egyik helyről a másikra szállítani, a felesleges koleszterin lerakódhat az érfalakban. Ez egy, a mindennapi életből vett példával élve úgy képzelhető el leginkább, mint amikor a vízkő elkezd lerakódni a csőben.