Mivel leggyakrabban az SBO-n nem kell kvantivatív, csak kvalitatív terhességi meghatározás, ezért ezeket a PoCT teszteket részesítjük előnyben. Kvantitatív vérkép: Minden sürgősségi laboratóriumi vizsgálatkérés szinte elengedhetetlen eleme a vérképvizsgálat, melynek során a vér alakos elemeinek mennyiségéről kaphatunk információkat. A vizsgálat nagymértékben segít bennünket az általános kivizsgálás, valamint a gyulladásos és fertőzéses állapotok felderítése során, a haematologiaimegbetegedések diagnózisának felállításában, és kezelésük monitorozásában, a különböző akut és krónikus vérvesztés vizsgálata során, a folyadékterek változásainak ellenőrzése kapcsán, valamint a haemostasis celluláris zavarainak felderítésében.
hányás: kontrakciós alkalosis, alkáli bevitel: antacium szedés, vízhajtók szedése, Cushing-kór) 7. ) Feloszása: Enyhe Középsúlyos Súlyos Vércukor szint >13. 9 mmol/l Artériás pH 7. 25-7. 3 7. 24 <7. 0 Szérum HCO3 15-18 mmol/l 10-15 mmol/l < 10 mmol/l Ketontest szérum/vizelet Poz. /poz. Poz/poz Anion gap > Szérum ozmolaritás Változó Tudatállapot Éber Aluszékony Szopor/kóma 8. ) Differenciál diagnózis (a kiváltó okok kezelése elengedhetetlen, ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a megfelelő diagnosztikára is! ) • Éhezés: normális vércukor és szérm ketontest szint, DE ketonuria Uraemia, laktát acidosis, mérgezés, egyéb metabolikus acidosis: járhat magas vércukor szinttel, de nincs ketonaemia Hyperosmoláris, nem ketotikus syndroma: magas vércukor szint a relatív inzulin hiány miatt, DE nincsenek ketontestek a vérben Tartós alkoholfogyasztás, főként, ha hányingerrel és hányással társul: éhezéses ketosis + dehydatio. A β-hidroxy-vajsav szint emelkedett, a többi ketontest szintje alacsony. => a folyadék bevitel sokat javít.
Nem súlyos sérülnek minősített betegek esetén (pl. : tompa hasi sérülés), akik haemodinamikailag stabilak, ha a vizsgálattal szabad hasi folyadékot lehet igazolni, már súlyos sérültként kezelendőek. Tömeges balesetből érkező sérültek esetén gyors első vizsgálattal segíthet azon betegek kiválogatásában akik a legsürgősebb ellátási igénnyel bírnak. 277 CT vizsgálat:Egyre több helyen válik a CT vizsgálat az általános elérhetősége, gyorsasága és diagnosztikai pontossága miatt alapvizsgálattá a súlyos sérültek ellátásában. Fontos viszont azt szem előtt tartani, hogy nem stabil beteg nem való CT-be! Minden súlyos traumás sérülést elszenvedett betegnél, amilyen hamar csak lehetséges, teljes test CT vizsgálatot kel végezni. A vizsgálatot a koponyától a femur középső harmadáig végezzük, így képet kell kapjunk a koponya, a nyaki gerinc, a mellkas, a has és a medence esetleges sérüléseiről. Amennyiben ilyen, intravénás kontraszt anyag adásával kiegészített vizsgálatot végzünk, a hagyományos rtg felvételek elkészítése szükségtelen.
A mindennapi sürgősségi gyakorlatban a legtöbb hiba a helytelen vérvételi technikából adódik, ekkor ugyanis gyakori a hemolysis lehetősége. Az alábbiakban a leggyakoribb mintavételi eljárások helyes technikáját ismertetjük: Vénás vér vétele: 231 Helye: felületes vénás rendszer (pl. med. cubiti) maximum 1 percig történő leszorítást alkalmazunk 3-4 cm-re a vérvételi helytől (az első cső levétele után a leszorítás felengedhető) Szólítsuk fel a beteget, hogy szoríts ökölbe a kezét (az első cső levétele után az ökölbeszorított kéz is kiengedhető) Soha ne vegyünk onnan mintát, ahol a beteg iv.
Minél magasabban van a sérülés, annál súlyosabbak a tünetek, mivel a vasomotortonus elvesztése annál nagyobb területet érint. Ha a sérülés a T2 szint felett van, elveszik a szív szimpatikus beidegzése is, mely bradycardiát és csökkent verőtérfogatot okoz. Az ilyen betegeknél 70Hgmm alatti systoles vérnyomást és 60/min alatti bradycardiát észlelhetünk, jó folyadéktöltöttség ellenére, Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, hogy a fent leírt sérülések következtében, a beteg képtelen a normál fiziológiás választ produkálni az egyéb sérülések következtében kialakult hypovolaemiára. Az ilyen sérülést szenvedett betegeknél is fontos az invazívvérnyomásmonitorizálás. Cél 90Hgmm feletti elérése, mivel hypotensiosecunder sérülésekhez vezethet. Ehhez a folyadékterápia mellett gyakran vasopresszor terápia bevezetése is szükséges. Az elsődleges vizsgálatok során a szimmetrikus gyengeséget fel kell ismerni, de a részletes neurológiai vizsgálat a másodlagos vizsgálat része. Környezeti tényezők: A gerincvelői sérültek, köszönhetően a vasodilatációnak, fokozottan ki vannak téve a kihűlés veszélyének.
Amennyiben magas vérnyomás észlelhető, annak drasztikus csökkentése nem indokolt, mivel az a szervezet természetes reakciója az agyi perfúziós nyomás megtartására. Amennyiben folyadék adására van szükség a keringő volumen fenntartására az elsősorban melegített krisztalloid, célszerűen balanszírozott krisztalloin infúzió kell, hogy legyen. Súlyos vérzéses sokkban kolloid infúzió is adható. A beadott folyadék mennyiségét pontosan kell jegyezni, valamint lehetőség szerint a folyadéktöltöttséget monitorozni szükséges, pl. a CVP mérésével. Természetesen itt is érvényes a sokk fejezetben leírt elvek, mely szerint a nagy mennyiségű infúzió hígításos véralvadási zavart, valamint a vérnyomás növelésével fokozza vérzést. Hypertonias, hyperosmoláris oldatok alkalmazása első sorban a koponyasérültek ellátásában előnyös lehet, mivel gyorsan beadható kis mennyiségűek, így a volumenexpansiós hatását gyorsan eléri, ezáltal az agyi perfúzió hamarabb helyreállítható. Koponyasérülteknél az 5% glükóz oldata adása nem ajánlott, mivel a szérum-Na szint csökkentésével csökken az ozmolalitás, így fokozza az agyi ödémát.
Ez a tény különösen azért riasztó, mert sérültek túlnyomó többségében fiatal férfi, így jelentős társadalmi hatása is van a megfelelő kezelésnek. Koponyasérülések fajtái: Primer agysérülés akkor jön létre amikor, a sérülés pillanatában erőbehatás éri az agyszövetet. Ebben az esetben direkten sérülhet az agyszövet, nyílt koponyasérülés esetén, vagy indirekt erőbehatás következtében fokális sérülések, bevérzések keletkezhetnek, illetve az agyszövet és a koponyacsont közötti terekben jöhet létre vérömleny. Az agyszövet gyors hírtelen gyorsulása és lassulása következtében diffúz szöveti károsodás jöhet létre. Speciális fajtája a direkt sérülésnek, az úgynevezett ellencsapásos sérülés, amikor az erőbehatással ellenkező oldalon keletkezik az agyszövetben sérülés, ahogy az agyszövet a koponyacsontnak csapódik. Szekunder agysérülés akkor keletkezik, amikor az agyszövetet hypoxias károsodás éri. Ez alapvetően három okból kifolyólag történhet: hypoxaemia (PaO2 <75Hgmm), hypotensio (MAP<90Hgmm), intracranialis nyomásemelkedés (ICP>20Hgmm).