Görög Olimpia Története, Kertész István: Az Ókori Olümpiai Játékok Története | Könyv | Bookline
A győztesek megkoszorúzása, felvonulása, lakomája, hálaáldozatok bemutatása 7. Záróünnepség Díj: koszorú (tölgy- babér-vadzeller) Babérkoszorú + néha pálmaág + gránátalma A győzteseknek joguk volt a verseny színhelyén bronz v. márványszobrot állítani · Nem lehetett magasabb, mint az ábrázolt atléta · Nem lehetett portré, csak a harmadik győzelem után o "... Az emberek képmását nem szokták kivésni, legfeljebb azokét, akik valami különös okból az örökkévalóságot megérdemelték, először a szent játékokon való győzelemmel, leginkább Olympiában; itt szokásban volt mindegyik győztes szobrát felajánlani. Azokét pedig, akik ott háromszor győztek, élethűre csinálták s ezeket iconica-nak nevezték". (Plinius) o a portrék általában nagy művészek által készültek, az első győzelmek szobrai "tömegcikként" Pausanias 230 olympiai győztes-szobrot írt le Plinius: 3000 még állt A játékok színhelyei · Gümnaszion o a gümnasztikai nevelés helyszíne az ókori Hellászban az i. V. sz. -tól. o Épületegyüttesének részletes leírása: Vitruvius § Főbb részei: · 1. a dromosz ( 'út') egy sztadion (kb.
2.3.1.1. Az újkori olimpia története
A hullámzásban Hajós nem látta ellenfeleit, és fel akarta adni. Neumann vetélkedett vele a legtovább, ám amikor látta, hogy a magyar versenyzőnek 20 méter előnye van, feladta. Hajóst a célnál teljesen megdermedve húzták ki a vízből, később tudta meg, hogy ő győzött, és ezzel megszerezte második aranyérmét. 1896. április 14-ére tervezték az első újkori olimpiai játékok záróünnepségét, de a tartós esőzés miatt elhalasztották. Másnap a kék ég alatt újra megtelt a stadion, ekkor fejeződött be az első újkori olimpia Athénban. Minden olimpiai győztest megjutalmaztak, diplomát, ezüst- vagy bronzérmeket és egy olajágat kaptak. A győzteseket – a mai gyakorlattól eltérően – ezüstéremmel díjazták, és a második helyezett kapta meg a bronzot. Az olimpia legeredményesebb sportolója a német Karl Schumann lett, aki birkózásban és tornában első helyezést ért el, súlyemelésben pedig harmadik lett. Átadták azokat a különdíjakat is, melyeket a játékok támogatói alapítottak. Még a görög trónörökös is kapott egy olajágat mint a szervezőbizottság elnöke.
A sportban a lovagi tornák kerültek előtérbe. A humanizmus idején a nevelés szakemberei visszanyúltak az ókori görög embereszményhez, és a test edzését, a sportok űzését a nevelési rendszerek részévé tették. Újkori olimpiai játékokPierre de Coubertin francia báró nevéhez fűződik az újkori olimpiai mozgalom életre keltése. Hosszas előkészítés után, az 1894-ben Párizsban megrendezett nemzetközi kongresszuson vetette fel, hogy modern formában, de régi keretek között/nemzetközi alapon/kerüljön sor az olimpiák megrendezésére. A javaslatot a kongresszus teljes egészében elfogadta. Megalakult a NOB/ Nemzetközi Olimpiai Bizottság/ melynek elnöke Demetriasz Vikelasz, titkára pedig az ötletadó Coubertin báró lett. NOB- nak magyar alapító tagja is volt, Kemény Ferenc személyében. 1896-ban, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát. Ettől kezdve a mai napig négyévenként más-más országban megrendezik az olimpiai játékokat, melynek versenyszámai folyamatosan bővülnek, színesednek. A rendezés jogát pályázat útján nyerik el a városok.
Győztesek és érdekességek az első olimpiákról
A jósnő az istenek tiszteletére játékok rendezését tanácsolta. Iphitosz Spártai ellensége ezután a játékok idejére beszüntette a háborút. A játékokat az Olümposz hegye után – amin a görög istenek lakoznak –, nevezték olümpiainak. Bármi is az eredet, a játékok a két legfontosabb antik görögországi rituálé közé számítottak az eleusziszi misztériumokkal együtt. LefolyásaSzerkesztés Az első játékokon kizárólag stadionfutás (sztadion vagy dromosz) volt Pauszaniasz Periégétész és Sztrabón szerint, aminek hossza 192, 27 méter volt (Héraklész lábméretének négyszázszorosa). A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered. Az olümpiai játékok voltak az elsők, ahol a hagyomány szerint bevezették az atlétikus meztelenséget – innen terjedt át a gümnaszionokra is –, egyesek szerint a spártaiak voltak az úttörők, mások szerint a megarai Orszipposz i. 720-ban. Orszipposz vagy elvesztette, vagy eldobta ágyékkötőjét a verseny közben és megnyerte a számot. A küzdősportokban a meztelenség ("talpig mezítláb") egyébként is hagyományos volt, hogy az ellenfél megragadását megnehezítsék.
Gyerekeknek
Alig várom a következőt! (A borítókép forrása: Shutterstock/Fabio Dell)
Ókori görög olimpiák 1. A sport szeretete Zeusz tiszteletére rendezett vallásos ünnepség és sportrendezvény Kr. e. 776-ban rendezték az elsőt Kr. Kr. u. 776 100 ez az évszám a görög időszámítás kezdete! minden negyedik évben megrendezték Helyszíne: Olümpia (Peloponészosz-félsziget) Héraklész (Herkules) ajándékozta az olimpiát görögöknek (mítosz) Héraklész, hogy az istenek közé kerüljön különböző feladatokat végzett el: pl. legyőzte a háromtestű szörnyeteget. Versenyt alapított az embereknek hogy összemérjék erejüket. Olajfa: ennek ágából fűztek koszorút a győzteseknek Pheidiasz: Zeusz szobra – vallásos része az olimpiának Kincsesházak: adományok az isteneknek 2. Az olimpiák résztvevői Olimpia alatt: BÉKE (fegyvernyugvás) Csak görög származású szabad férfiak vehettek rész rajta Játék kezdetekor esküt tettek Zeusz-szobor előtt Versenyek szabályosságára bírák ügyletek. "vagy győzelmi babér, vagy halál" – ima Rengeteg nézők, még közöttük sem lehettek nők 3. Olimpia programja Szent hírvivők: poliszokba viszik a hírt az olimpiáról nap: szertartások, eskütétel nap: kocsiversenyek, öttusa (diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, futás, birkózás) – 3 számot nyert, akkor már első nap: száz ökör feláldozása, fiatal fiúk versenye nap: futóversenyek, birkózás, ökölvívás (pankráció) nap: ünnepség Helyszín: Stadion, Hippodrom (lovaspálya) 4.
- Olimpiai bajnokok: az ókor szupersztárjai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Az ókori olümpiai játékok története · Kertész István · Könyv · Moly
- Opel Zafira visszapillantó tükör hirdetések | Racing Bazár
- Pina hu magyar fordito
- Ferenczy józsef festő
- Angol-magyar online szótár - Online Angol Tanszék
- Használt szalagfűrész olcsón
- Görög olimpia története film
- Görög olimpia története pdf
- Görög olimpia története videa
- Nemzeti felsőoktatási törvény
A keresztény Alexandriai Kelemen állítása szerint az olümpiai játékok Pelopsz temetési játékai. A mítosz elmondja, hogyan győzte le Pelopsz Oinomaosz királyt, és nyerte el lánya, Hippodameia kezét Poszeidón segítségével, akinek ő, Pelopsz, korábban a fiúszeretője volt. A mítosz kapcsolódik az Atreusz házának (Atreidák) későbbi bukásához és Oidipusz szenvedéseihez. Egy másik mítosz Héraklészről szól, aki egy versenyt nyert Olümpiában és elrendelte, hogy a versenyt négyévente meg kell ismételni. Apollodórosz szerint Augeiasz éliszi király legyőzésének emlékére rendezett Héraklész játékokat, mivel a molionidákat az iszthmoszi játékokra menet sikerült meggyilkolnia. Egy másik Héraklészhez és testvéreihez, a daktüloszokhoz is kötődik egy monda az olümpiai játékok alapításáról. Ismét egy másik szerint Zeusz állította fel a játékokat, miután legyőzte Kronoszt. Megint másik Iphitosz éliszi királyról szól, aki megkérdezte a Püthiát – a delphoi jósdát – az i. 9. században, hogyan menthetné meg népét a háborútól.