Ugyanakkor a nemek közt is komoly az egyenlőtlenség, a legkevésbé fejlett országokban a nőknek csak ötöde használta már a világhálót. (Microsoft News)
keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x) Az iskolai végzettség hatása az internethasználatra A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolázottságnak nincs befolyása az internethasználatra. A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki – kivéve az alapfokú végzettséggel rendelkezőket – internetezik. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között. A felsőfokú végzettségű idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret "szörfölni a neten". Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. A háttérben itt is több minden állhat: a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, de az is lehetséges, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.
3. Az Internet használat a legszélesebb körben Észak-Amerikában, valamint Észak- és Nyugat-Európában elterjedt, több mint 90%-os penetrációval, míg továbbra is alacsony Közép- és Kelet-Afrikában, kevesebb, mint 20%-kal. Ez főként a gyérebb infrastrukturális hozzáférhetőség következménye. 4. A thaiföldi emberek több időt töltenek online naponta, mint bárhol máshol a világon. Átlagosan 9 óra 38 percet, míg az átlag amerikaiak szerényebb 6 óra 30 perces webes szörfölési időtartammal dicsekedhetnek. Mindazonáltal, nem meglepő, hogy Kenya és Marokkó lakói kevesebb, mint 4, illetve 3 órát töltenek online naponta. 5. Melyik a legnépszerűbb OS a világon? Az Apple készülékek magas ára kevésbé gyakori OS választássá tette őket, összesen 18. 47%-át teszi ki az összes OS típusnak a Mac OS X és az iOS. Mindazonáltal, az Android dominál 40. 06%-kal, amit szorosan követ a Windows, 36. 74%-kal. A Linux kisebb gyakorisággal használatos, valószínűleg amiatt, mivel a nyílt forráskód azt jelenti, hogy folyamatosan változik, ami kihívássá teszi a használatát, ha nem rendelkezik a megfelelő technikai tudással.
6. A böngészők tekintetében, láthatja, hogy a Chrome minden más böngészőt aláz. Az Opera a legkevésbé keresett a kontinensen, főleg azért, mert kevesebb adatot igényel a Chrome-nál és ezért jobb opció, ha nem a legújabb készüléke vagy legnagyobb adatcsomagja van. 7. Mivel a felhasználók 90. 61%-a a Google-t választja kereső motornak, nem csoda, hogy a "gúglizni" kifejezés ennyire elterjedt A legfőbb oka a Google kiterjedt használatának, hogy releváns hirdetéseket és gyors eredményeket hoz. Plusz, a Google pre-installálva van az Android készülékekre, ami a legnépszerűbb op- rendszer típus. 8. A Facebook még mindig a legnépszerűbb közösségi média platform szerte a villágon, több mint egy milliárdan használják aktívan az oldalt. 9. A Facebookot több mint 2 milliárd ember használja havonta, amelyből 1 milliárd rendszeres felhasználónak számít. A YouTube több mint 1. 5 milliárd felhasználót számlál, ezáltal a második legnépszerűbb platform. A Pinterest csupán 200 millió felhasználóval dicsekedhet havi szinten.
A távközlési adó kiterjesztése által érintett vállalkozói kör sokkal kevésbé koncentrált, mint a telefonszolgáltatások esetében, így nagyobb arányban vannak köztük olyan (zömében hazai, csak regionálisan, vagy egy-egy településen aktív) szereplők, melyek tevékenységi köre kevésbé diverzifikált, s így sokkal érzékenyebben reagálnának a többlet-adóterhelésre. Néhányuk esetében az adatforgalom számottevő része a televízió-szolgáltatáshoz köthető (pl. IPTV). Többségük minden bizonnyal az adó teljes áthárítására, vagy beruházási tevékenységük drasztikus visszafogására kényszerülne, ami jelentősen rontaná versenyképességüket. Az átrendeződés pontos mértéke erősen összefügg az adó szerkezeti kialakításával. Egy előfizetésenként bevezetett felső korlát érdemben is képes tompítani ezt a hatást, ám teljesen nem szüntetné meg.