396 millió forintért vállalta a munkát. Viszont múlt héten derült ki, részletes szakági tervezés hiányában a Budaörsöt, Budakeszit, Nagykovácsit és Budapest II. kerületét érintő szakaszt (vagyis a nyugati szekciót) kivennék az országos területrendezési tervéről szóló törvényből. Ezt a szándékot látszik alátámasztani Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter minapi kijelentése is, miszerint részben a társadalmi egyeztetés elmaradása, részben az építőipar kapacitáshiánya miatt kell több időt szánni a kivitelezésre. Vagyis az építkezés eddig ismert 2020-as elkezdése majdnem biztosan csúszik, és nagyon is elképzelhető, hogy a nyugati nyomvonalról helyi népszavazás fog dönteni. Hogy forró a téma, azt az is alátámasztja, hogy a pár napja felkeresett link a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőnél már nem működött, de az URL-cím árulkodó. Tehát egy rövid ideig úgy látszott, a két szektor közül a Budakeszi mögött húzódó nyugati szakasz ügye lendül előbbre, de hirtelen az északi szektor vált elérhetőbb közelségbe.
Az M0-ás körgyűrű a szóban forgó nyugati szakasszal, valamint a 10-es utat a 11-es úttal (vagyis a Megyeri-híddal) összekötő északi szakasszal válik teljessé. A körgyűrű teljessé válásával a nyugat-kelet irányú közlekedés útvonala 35 kilométerrel rövidül (ennyivel lesz rövidebb a főváros észak felől történő elkerülése, mint a déli), másrészt a beruházások jelentős forgalmi terhet vesznek le a körgyűrű déli szakaszáról. A most megjelent ajánlati felhívásból az is kiderül, hogy a majdani nyomvonalváltozattól függően a nyugati szakasz 5, 5 – 9, 8 kilométernyi alagúttal épül meg, miután jelentős részében a Budai-hegységen, illetve lakott területeken keresztül kell áthaladnia. A környezetvédelmi engedéllyel válik véglegessé a nyomvonal A nyertes feladati között többek közt szerepel az egyes nyomvonal változatok megvalósíthatóságának értékelése, összehasonlítása is - műszaki, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok alapján. Mindezek mellett további feladatok: a barlangászati szakvélemény elkészíttetése, a Közúti Biztonsági Hatásvizsgálat készítése, a projektre vonatkozó Költség-Haszon elemzés elkészítése, a szakaszra vonatkozó klímaváltozás kockázatelemző dokumentáció elkészítése, a KHT-nak tartalmaznia kell az érintett védett terület Natura 2000 hatásbecslési dokumentációját.
3/5 A Blaha Lujza téri állomáscsarnok tervei az 1950-es évek elejéről. Itt még a Nemzeti Színház megtartásával számoltak., Forrás: MMKM KGY 12691 Ezeket a terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a gazdasági vagy politikai környezet változásával csendben az íróasztalfiókba, sokszor még a dokumentumaik is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A meg nem épült Budapest azokból a mozaikdarabkákból is áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián tér felüljárójáig. Utólag sokszor örülhetünk, hogy mi mindenre nem jutott pénz, idő és energia. A megkésett fejlődés egyszerre átok és áldás: egyrészről legalább 80 éve óta várat magára a pályaudvarokat összekötő vasúti alagút megépítése, és 2022-ben is csak távoli álom a külvárosokatelérő metró, viszont azzal vigasztalódhatunk, hogy a 20. század második felében Budapest történelmi városszövetét nem szabták át annyira az autók kedvéért, ahogy Európa és Észak-Amerika sok városában.
A 10-es út és Budakalász, illetve a Megyeri-híd közötti, 8 kilométeresre tervezett szakasszal kapcsolatban az tudható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló anyagi forrás az építési engedélyhez szükséges tervek elkészítésére, építési engedély megszerzésére, valamint az engedélyezési terven alapuló tender tervek és kisajátítási tervek elkészítésére elég. Nyilvánvaló, hogy a teljes magyar termelői, kereskedelmi, szolgáltatói iparágra felszabadítólag hatna, ha végre bezárulna az M0-s körgyűrű, és Budapest teljesen körbeautózhatóvá válna gyorsforgalmi úton, illetve egy további nagy áteresztőképességű kapcsolat nyílna a kelet-nyugati nemzetközi forgalom számára is. Orosz Csaba, a BME út- és vasútépítő tanszékének egyetemi docense számításai szerint az északi szektor jó esetben 2026-2028-ra, a nyugati pedig 2036-ra épül meg. A két szakasz költsége nagyságrendileg százmilliárd, illetve kettőszáz milliárd forint, de a háromszáz milliárdos költségből talán az EU is részt vállalhat. A gyűrű bezárása kezdetben szerinte óriási megkönnyebbülést fog okozni (például a rendkívül terhelt Budakeszin), viszont az addig kiváltó szerepet játszó utakon épp emiatt a megkönnyebbülés miatt felbátorodnak az addig hezitáló gépkocsitulajdonosok.
Ők az a rejtett kereslet ("supressed demand"), akik ritkábban használtak autót. Most majd ők is növelni fogják a forgalmi terhelést, Orosz Csaba véleménye szerint tehát az M0-s nyugati és északi szakaszátóltúl nagy városi forgalomcsökkenés nem várható Budán. Így példaként nem lesz túl nagy változás bel-Budán, az Árpád fejedelem útja – Budaörsi út észak-déli tengelyen sem. Forgalom az Árpád fejedelem útja - Budaörsi út tengelyen a Waze térképén egy hétfő délelőtt A szakember szerint a megfelelő használatot, az északi és déli körgyűrű-szakaszok kiegyenlített terhelését csak egy gondosan kialakított, modern tarifarendszer és/vagy az egyes járműkategóriákra érvényes tiltás tudná szabályozni. A tarifarendszert be lehetne vezetni egyszerre használatarányos és napszakokra bontott módon, valamint a nyaralási szezont, esetleg az ünnepeket is figyelembe vevő időszaki árszabás kialakításával. Toronto, Los Angeles és Frankfurt példájára a differenciált sebességszabályozás is alapvető fontosságú volna a körgyűrű fenntartható használatához.
Fejlődés 1988: Megnyílt az első szakasz közötti autópálya M5 és főút 51. a fővárostól délre a 23 th kerületben. 1990: Nyugat felé nyúlik a 6-os főút két híddal a Dunán. 1994: Megnyílt az utolsó nyugati részén a 6-os út és az M1-es autópálya. 1998: Az M3-as autópálya és a 2-es főút közötti szakasz megnyitása a fővárostól északra. Ennek a szakasznak a megépítése szörnyű következményekkel járt a dunakeszi mocsarakban. 2005: Az M5-ös autópálya és a 4-es főút közötti szakasz megnyitása. Ahhoz azonban, hogy erről a szakaszról az első, 1988-ban megnyitott szakaszra lépjen, 5 kilométeren keresztül kell haladnia az M5-ösön. A két 6 kilométeres szakasz is kapcsolódik, a meghosszabbítás a déli részén a 2013. 2008: Két szakasz megnyitása: a 4-es főút és az M3-as autópálya között keleten, a legnagyobb szakasz egyszerre nyílt meg, majd az északi 2-es és 11 -es főút között. Az utóbbi, azt látjuk, a Megyeri-híd, amely áthidalja a Duna közötti Káposztásmegyer, a sziget Óbuda és Budakalász. 2012: Az M6 és M7 autópályák közötti délnyugati szakasz kiszélesítése, amely így 2x3 sávra halad.
További tervezési feladat a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban való részvétel, valamint a jogerős környezetvédelmi engedély megszerzése. Mindezeken túl a környezetvédelmi engedély alapján az engedélyben szereplő nyomvonal Kormányrendeletben történő kihirdetéséhez szükséges dokumentáció elkészítése.
Ezt a megoldást ábrázolja a Paradigma Ariadné által készített montázs egy archív fénykép felhasználásával. A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz, siklót a Gellért-hegyre, levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogoshíd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal, hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe mélyen beékelődő Nyugati pályaudvart kivinni Rákosrendezőre, vagy éppen az az érték, hogy az érkező utas itt közvetlenül a Nagykörútra léphet ki? Gondolkodtak a már addigra elavult fejpályaudvari rendszer megszüntetésén, és fölvázolták az első metróhálózat terveit. Később új álmok születtek az 1950-es években grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú metróról, később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről, föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.
Főszezonban a veszprémi körgyűrű a gyenge pontja, ahol minden kereszteződésben kialakulhatnak dugók. A másik útvonal vadregényes, de sok falun vezet át: Fehérvár-Nádasdladány-Berhida- Balatonfűzfő a körülbelüli vonalvezetése. A déli menedék Hiába kedvezne a földrajz – a sík Mezőföld – az M7-estől délre lévő utaknak, egészen minimális a választék. Budapestről indulva nagy mentsvár lehet az M6-os autópálya, ami az Ercsi-Martonvásár tengelyig párhuzamosan fut az M7-essel. Innen viszont zsonglőrködni kell a GPS-szel. Érdemes az Iváncsa-Pusztaszabolcs-Adony csomópontnál elhagyni az M6-ost, majd Szabadegyháza felé suhanni. Innen Sárosdon át Kálozig az M7-essel párhuzamosan, bár jó távol tudunk haladni mellékutakon. Ezután vagy vagy elmegyünk némi kerülővel Dégig, hogy aztán vagy felmenjünk a 64-es úton, Enyingen át Balatonvilágosig, vagy Szabadhídvégen át Somig haladjunk tovább, és aztán a 65-ösön célozzuk meg Siófokot. Apró mentsvárak Akadnak olyan útvonalak is, melyek pár kilométeren tudnak csak segíteni, de ez is hasznos lehet.