Az életutak tragikus végéhez, a halálos ítélethez nem volt feltétlenül szükséges "követelmény" a partikularizmus. A hős – áruló – áldozat érzése a visszaemlékezésekből, interjúkból kikövetkeztethető. Az 1944/48 közötti politikai rendszerváltás szinte egyedülállóan cserélte le drasztikusan Kelet-Közép-Európában a demokratikus Magyar Honvédség vezetőit, s nem adott számukra más utat, mint a halálos ítélet önkéntes vállalása. Az 1938-58 közötti korszakból az 1941/44, az 1945/48, illetve az1953/56 közötti időszak politikatörténete különösen fontos. A Sólyom-per tagjainak életútja egy átlagos magyar fiatal, jól képzett honvédtiszti pályát takart a 40-es évek elején: katonai középiskola, Ludovika Akadémia, csapatszolgálat, vezérkari akadémia, külszolgálat olasz, francia, német, osztrák területen. A Horthy-rendszer jellegéből adódóan a magyar társadalom "kényszerpályán" egyre jobban sodródik bele a második világháborúba a Mussolini, illetve 4 Hitler vezette fasiszta-náci koalíció oldalán. E fiatal tisztek "Network-pozicióik"-ból adódóan "atipikus" pályát futottak be a korabeli átlag katonatisztekhez képest.
A korszak legnagyobb koncepciós pere a Rajk-per volt, amelyben Pálffy Györgyöt – az akkori honvédelmi miniszter-helyettest – is elítélték, majd kivégezték. A Pálffy-per főleg a határőrség tiszti állományát érintette, ennek a pernek folytatása volt a tábornokok pere, amely már egyértelműen a honvédségben folytatott tisztogatási akció jegyében zajlott. A valódi kompromittálást a Magyar Közösség elleni nyomozás jelentette, [1] de felhasználták Pálffy fogságban tett vallomásait is. [j 2][j 3]Ennek a pernek is két vonulata volt – mint minden koncepciós pernek ebben az időben –, az egyik politikai, a másik katonai. A politikait a szociáldemokrata párt (SZDP) szétverése jelentette. [2]Az államvédelem már 1947 tavaszától megnövekedett figyelemmel kísérte a magas beosztásban levő katonatiszteket. [j 4] 1950. május-június hónapjaiban a tábornokok pere kapcsán 66 személyt vettek őrizetbe. Katonák, rendőrök és civilek egyaránt kerültek az Államvédelmi Hatóság látókörébe. Olyan személyek kerültek ekkor letartoztatásba, mint Kéthly Anna országgyűlési képviselő (SZDP), Szakasits Árpád, az elnöki tanács elnöke, Schiffer Pál országgyűlési képviselő vagy Szeder Ferenc, az SZDP főtitkára.
Vissza Témakörök Töredékkötetek > Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés Töredékkötetek > Történelem Töredékkötetek > Szépirodalom > Megtörtént bűnügyek, dokumentumregények Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Politikai regények Történelem > Levelek, forráskiadványok, dokumentumok > XX-XXI. század Történelem > Magyarország története és személyiségei > Magyarország a XX. században > A II. világháború utáni Magyarország > Rákosi-korszak > Kitelepítések, koncepciós perek Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Az író származása szerint > Magyarország Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Történelmi regények > Legújabb kor > Egyéb Történelem > Hadtörténet > Hadügy, hadviselés Szépirodalom > Megtörtént bűnügyek, dokumentumregények Szépirodalom > Megtörtént bűnügyek, dokumentumregények Sólyom Ildikó Sólyom Ildikó műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sólyom Ildikó könyvek, művek Állapotfotók